Amikor a családok megérkeznek hozzánk, a Buborékba, vagy
más, a gyermek megismerésére, felmérésére törekvő intézménybe, a születés
körülményeit, és a csecsemő életének kezdeti szakaszát alaposan szeretnék
feltérképezni a szakemberek. Bizonyosan kérdezünk első hallásra nehezen
megítélhető dolgokat, mint pl., Milyen hosszú volt a vajúdás?- hiszen valljuk
be, a vajúdás nem kellemes, és sokszor szorongásokkal teli, tehát, valószínűleg
az édesanya hosszúnak élte át, vagy laikusként nehezen értelmezhető mérőszámokat,
mint pl. az Apgar érték. Jelen cikkünkben szeretnék egy kicsit pontosítani a
fogalmakon, hogy a rájuk irányuló kérdések ne elvont, orvosi kategóriáknak
tűnjenek, hanem mindenki megérezze, hogy ezek a jellemzők valóban képet adnak
az újszülöttekről.
Mit értünk az alatt, hogy problémamentes volt-e a várandósság? Természetesen az orvosi
panaszok minden édesanyába beégnek, és meg is említik, ha volt magas vérnyomás,
toxémia, keményedett a hasuk, vagy más, egészségügyi probléma lépett fel.
Számunkra azonban az is nagyon fontos, hogy érte-e a családot valamilyen stressz
hatás, sajnálatos veszteség, milyen volt a mama közérzete, mennyire aktívan
töltötte azt a bizonyos 9 hónapot.
A vajúdásra
vonatkozó kérdések szintén sok információt hordoznak a szenzoros szemléletű
mozgásterapeuták számára. Azok után, hogy milyen ügyesen helyezkedett be
kisbabánk a szülőcsatornába, és különféle okok szerencsés elkerülése mellett
természetes úton születhet meg, vajon mennyi időre van szüksége a kitolási
szakra való felkészülésre édesanyának és kisbabájának. Először szülő nőknél a
vajúdás általában 8-12, többedik szülés alkalmával pedig 1-8 óráig tart. Ha
ennél kevesebb időre volt szükség, rohamos szülésről, ha ennél hosszabb időt
vett igénybe, akkor anyukát és csecsemőt egyaránt kifárasztó, elhúzódó
szülésről beszélhetünk.
A születési súly és testhossz a méhen belüli fejlődésre
enged következtetni. Ha a csecsemő a vele azonos korban született babákkal
megegyező hosszúságú, de kisebb súlyú, akkor arra gondolhatunk, hogy a
várandósság végén lassult le a fejlődése. Ha mind a súly, mind a hossz
területén elmarad a „kortársaitól”, akkor hosszabb ideje fennálló fejlődésben
való lemaradás valószínűsíthető. Ezekkel a következtetésekkel óvatosan kell bánni, mert a testalkat
lehet egyedi, és sok az örökletes tényező is. A fejkörfogat mérete is alkalmas
lehet következtetések levonására.
És az a bizonyos Apgar érték. Ez egy olyan, világszerte
alkalmazott protokoll, mellyel az újszülötteket fiziológiai tüneteit értékelik
a születés utáni 1., 5., 10. percben. Bár több újszülött szakorvos vitatja a
vizsgált területek jelentőségét (pl.: bőrszín), de a jelenlegi eljárásrendben a
következő 5 területet figyelik: szívhang, légzés, bőrszín, izomtónus,reflexek
kiválthatósága. A kapott eredménytől függően 0/1/2 pontot kaphat az újszülött,
így, ha minden rendben van, az adott eredmény max.10 lehet. De ugye ezeket a
területeket többször is értékelik, ezért az Apgar érték két eredményt ír le,
nem pedig azt, hogy 10-ből hány pontot ért el a csecsemő.
Szóval igen fontos tudnunk, hogy mi történik, míg végre haza mehet az új családtag a kórházból!
