Sokan elmondhatnánk ezt magunkról, meg azt is, hogy nem szeretem a matematikát, de könnyen meglehet, hogy egészen másról van szó. A számolási nehézség még napjainkban is misztikus kifogásnak hangzik inkább, mint egy megoldandó, és megoldható feladatnak. Nézzük hát, mivel is állunk szemben!
Diszkalkulia: Számolási gyengeség, melyben a gyermek önmagához képest a matematikában kórosan alulteljesít.
BNO 10: Az aritmetikai készségek károsodásának (diszkalkulia) oka, különböző funkciók károsodása.
Nagyon sokszor még ma is elmarad a megelőző kezelés (prevenció), a fejlesztés általában csak 2.-3. osztályos korban indul meg, de addigra már kialakulnak a matematikával szemben fellépő gátlások, a számolás elutasítása.
A számoláshoz rendkívül sok terület megfelelő minőségű teljesítményére szükség van. Ezek a következők:
- nagymozgás,
- finommotorika (ujjak különálló mozgatásának ügyessége),
- tájékozódás (térben, síkban, időben) megfelelő szintje,
- vizuális differenciálás,
- auditív percepció (meg tudja különböztetni, hogy mit hallott: 4/7)
- alapvető matematikai fogalmak (több – kevesebb, valahányszor több, valahányszor kevesebb; fontos, hogy a matematikai fogalmakat használni tudja – azok nyelvi rendszert alkossanak)
- szerialitás megfelelő szintje – műveletek elvégzési sorrendje
- gondolkodás megfelelő szintje ( absztrahálás, konkrét cselekedtetés képi megerősítéssel)
Ezen funkciók fejlődésének nagy késedelme nagymértékben veszélyeztető tényezőt jelentenek a tanulási nehézségek kialakulására nézve. A tanulási nehézségek általánosságban, így a diszkalkulia sem magyarázható enyhe értelmi fogyatékossággal, hiszen magas értelmi képességek mellett is fennállhat. A matamatika területén jelentkező alulteljesítés ugyancsak nem magyarázható nem megfelelő oktatással!
A diszkalkulia okai:
- genetikai okok,
- szülés előtti, alatti, utáni károsodások,
- mozgás-, beszéd-, és nyelvfejlődés zavara.
(Gondolkodási műveletek nehézkessége, beszédészlelés nehezítettsége)
A diszkalkulia kialakulását nem előzi meg normális fejlődési időszak. A deficit már jelen van, megmutatkozik az alapvető matematikai feladatvégzés során a korai életszakaszokban is, ezért kiemelendő a korai felismerés és a megelőzés fontossága!
Tünetek (A számfogalom kialakulása normál menetben és az attól való eltérés.):
- 2 éves kor körül indul a fejlődés. Konkrét érzékelés segítségével a tárgyakat halmazokba sorolja a kisgyermek . Itt már gondolkodási művelet van a cselekvések hátterében.
- 4 éves korban ellentétpárokat nevez meg. (kicsi – nagy, több – kevesebb) Ha ez nincs meg: fejlesztés, diszkalkulia prevenció szükséges.
- Elindul a számlálás felé a gyermek! Mikor akár 10-ig elszámol gyermekünk, az nem igényel komoly mentális teljesítményt, csak auditív emlékezetre van szükség. Nem keverendő össze a számlálással!
3 éves korban - 3-ig
4 éves korban - 4-ig
5 éves korban - 5-ig
6 éves korban - 10-ig kell tudni számlálni csökkenő sorrendben is.
A megszámláláshoz a mozgás és a beszéd összehangolása szükséges. Ez nagyon gyakran nincs meg diszkalkuliás gyerekeknél.
- Megjelenik a globális mennyiség-felismerés saját testen (két fülem van, két kezem, egy orrom, öt ujjam, illetve, hány ujjamat mutatom). Diszkalkuliásoknál különösen sokszor nehezített ez a funkció!
- Gyakran nem tudják, hogy az 5-ig való számlálás számossága 5.
- Mennyiségállandóság kialakulása
Fokozatok: 4,5 éves korig kialakulatlan,
5,5 éves korig kialakulásban lévő,
7 éves korra teljesen, magabiztosan kialakult.
Az iskolaérettségi vizsgálaton is vizsgálják, bár a gyermek pszichés fejlődése szempontjából még nem tart ott.
Számfogalom: 10-ig minden szám bontása. Diszkalkuliával küzdő gyermeknél nem alakul ki, ezért műveletet sem tud végezni. A pótlás és bontás, mint a további műveletvégzések alapja különösen fontos a diszkalkuliás gyermekek fejlesztésében, oktatásában!
Helyiérték fogalom sem alakul ki a számolási nehézség miatt, a szerialitás sem kapcsolódik hozzá.
A diszkalkulia-terápiában, valamint a diszkalkuliás, de a diszlexiás gyermekek matematika tanításában mindenképpen szükséges feladatok:
- készségfejlesztés
- számfogalom / műveleti fogalom kialakítása
Már korai, óvodás korban megfigyelhetők a következő tünetek, melyek előre jelezhetik a számolási gyengeséget:
- nagymozgások ügyetlensége,
- egyensúly problémák,
- mozgássor utánozásának nehezítettsége – szerialitás,
- tájékozódás saját testen / időben (óvodában: évszakok, napok)
- nyelvi fejlettség alacsony szintje, idői tájékozódás – grammatika,
- nem szeret mesét hallgatni – lényegkiemelő képesség, beszéd/szövegértés,
- színek megnevezése nehézkes (első igazán elvont fogalmi rendszer),
- nem, vagy rosszul használ alapvető matematikai fogalmakat: sok – kevés – semmi, több – kevesebb – ugyanannyi,
- nagycsoportos korában sem érdeklődik a számok iránt,
- spontán játék nem mutat matematikával foglalkozó elemet,
Iskolás korban: Diszkalkulia vizsgálat alapvetően 3 részt foglal magában:
- orvosi – neurológiai (agyi funkc. eltérés)
- pszicológiai: intelligencia vizsgálat (nonverbális), mert a számolási gyengeség velejárója , hogy az intelligencia struktúrája szórt!
- pedagógiai vizsgálat.
Diszkalkuliás gyermekek esetében a matematika tanítás tényleges megkezdését egy nagyon alapos képességfejlesztésnek kell megelőznie, majd minden életkorban a cselekedtetésnek, szemléltetésnek és állandó ismétléseknek kell kísérniük az órákat!
Végül lássuk hát, hogy egy egyszerű példa megoldásához milyen sok bázisfunkció kifogástalan működése szükséges, tehát a folyamatos képességfejlesztés mennyire fontos!
8 x 4 + 7 = 39 |
- vizuális figyelem,
- vizuális észlelés, (különbségtétel a x,+ jelek között),
- szerialitás, (műveleti sorrend),
- emlékezet, (tanult ismeretek felidézése, műveleti eredmény észben tartása),
- téri orientáció (helyiérték),
- szerialitás (számok sorrendje),
- intermodális integráció (eredmény felírása, a kiszámolt, memóriában tartott eredmény pontos leírása),
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése