A kisgyermek beszéde visszajelzést ad számunkra lelkiállapotáról, kapcsolatáról az őt körülvevő világgal, általános fejlődéséről. A beszédfejlődés már az anyaméhben megkezdődik, és folyamatosan tart az első szavak megjelenése előtt és után is. A kiáltozások és a gőgicsélés is egy-egy fontos gyakorló terep a valódi nyelv kialakulásához, a kommunikáció tökéletesítéséhez. Ha az első napoktól tudatosan figyelünk kisbabánk nyelvfejlődésére, biztosíthatjuk a későbbi zavartalan fejlődést, vagy az időben észrevett nehézségeket már nagyon korai fejlesztéssel orvosolhatjuk.
A csecsemő hang jelzéseit, ami nem sírás, vagy fiziológiai hangadás (pl.: csuklás), gőgicsélésnek nevezzük. A gőgicsélésnek elsődleges szerepe van a kommunikáció fejlődésében, a beszéd kialakulásában. Ezen megnyilatkozások alkalmával gyakorolják be a babák a hangadás mozgásos lépéseit.
A gőgicsélés általában a 3-6. héten jelenik meg. Rendszerint „ö” „á” hangokra emlékeztető jelzéseket hallhatunk először. A 3. hónap elején megjelennek a mássalhangzós kapcsolatok, pl.: „aj” „öh”. Rövidesen már egész hangsorokat figyelhetünk meg, ami már 3 hang kapcsolatából is állhat, mint „eju” „uvu” „öhö”. A harmadik hónapban jelennek meg a „g”-re, „b”-re emlékeztető hangzók is. Az első negyedévben a csecsemők általában 10-20 féle hangot tudnak mondani, a gőgicsélések időtartama pedig egyre hosszabbá válik
3-6 hónapos kor között a kisded már szívesen, és sokat gőgicsél. Megjelenik a hangsorok ismétlése és elsőrendűvé válik számára a környezet reakciója. Megfigyelhetjük a dallamosság előtérbe kerülését is. A csecsemő már tud, és akar is játszani hangerejével. A 6. hónapos korhoz közeledve, már ki tudják ejteni, a magyar nyelvre oly jellemző „a” hangot. Bővül a mássalhangzók repertoárja is az „m” „f” „d” „l” hangokkal. Nagyon fontos lépcsőfok az azonos szótagok ismételgetése, ciklizálása, pl.: „ababa” „tetete” „papapa”. Az ötödik hónapban bővül a hangsorok hossza és hangkészlete is, pl.: „bvabva” „hőgüg”. Ekkor már akár órákon át is gőgicsélnek, játszanak a hangjukkal, szájukkal a csecsemők.
Külön kiemelendő, hogy a 6 hónapos csecsemővel, már lehet beszélgetni, általában az édesanya szavaira gőgicséléssel válaszolnak. Láthatóan figyelik a beszélők szájmozgását, és próbálják utánozni azt.
6-9 hónapos korban már a „beszéddel” akarja gyermekünk felhívni magára a figyelmet, fontossá válik a nyelv szociális funkciója. Néhány, általában ugyanolyan hangsort már tudatosan, ugyan abban a helyzetben használnak a babák. A kiejtett hangsorok már rendkívül változatosak, egyre gyakoribbá válnak a nagyon hosszú, nagyon cifra hangsorok. A 3. negyedévben figyelhető meg egyfajta furcsa kettősség a beszédfejlődésben. Egyre több, sőt majdnem minden hangzónk megtalálható már a gőgicsélésben, de a hangkészlet feltűnően leszűkül a csak az anyanyelvünkre jellemző hangokra. A baba a tevékenységeit is „beszélgetéssel” követi.
A 4. negyedévben a csecsemők már egyértelműen hangadással válaszolnak a kérdésekre, megszólításokra. Utánzásai már egyre tudatosabbak, egyre ügyesebbek. Ekkor már sziszegő hangokat is ki tudnak ejteni, és tisztán megkülönböztethetővé válik az „i” és az „é”. A 10.-12. hónapban már valódi szókezdemények, esetleg szavak is megjelennek.
Az első szavak megjelenésével együtt még fontos, és jelen is van a gőgicsélés. A sokat, változatosan gőgicsélő csecsemő a nyelvelsajátításban is ügyesen boldogul.
A második életév a beszéd-, és nyelvfejlődés leglátványosabb időszaka. Ekkor mind a szókincs, mind a kifejezőkészség, valamint a nyelvtan is robbanásszerű fejlődésen megy keresztül.
Nagy általánosságban a kislányoknál 18 hónapos korban szokott megindulni a fejlődés látványos szakasza. 24 hónapos korra a lányok már „csacsognak”. Amennyiben két évesen még nem jelennek meg szavak, két szavas mondatok, érdemes szakemberhez fordulni.
Kisfiúknál a beszéd megindulása kb. fél évvel későbbre tehető.
A beszéd / kommunikáció korai életkorban való fejlesztéséről következő cikkünkben olvashattok!
.JPG)
