Csússzunk - másszunk!

A Hajógyári sziget mérete már magában is lehetőséget ad egy jó kis kirándulásra, de mi a játszótér ajánló rovatunk keretein belül a különleges szabadtéri kihívásokra szeretnénk felhívni a figyelmeteket! A játszóteret a "K" bejárat felől közelíthetitek meg legegyszerűbben. A hatalmas terület egy emlékezetes piknik helyszínének is tökéletes!

Nagy területen helyezkednek el a játékok, ahol Budapest legváltozatosabb csúszdaparkját építették meg. A vesztibuláris ingerlés mellett rengeteg futkosás, lépcsőzés fárasztja ki a gyerekeket, így a kiadós délutáni alvás garantált.

Kellemes időtöltést kívánunk a hosszú hétvégére!

Május 2-án, szerdán a szokásos órarend szerint várunk mindenkit a Bubiban!

Tegnapelőtt jön majd a Nagyi!

Az értékelésekhez kapcsolódó sorozatunkban már beszéltünk tájékozódásról. Mai cikkünkben az idői tájékozódásról szeretnénk egy kis összefoglalót adni, hiszen ez egy fontos, és nagyon gyakran elmaradást mutató funkció.

Tájékozódni az időben nem egyenlő a napok helyes sorrendben való felsorolásával, hiszen az csak egyfajta "versmondás". Az időben történő eligazodás azt jelenti, ha meg tudja mondani a gyermek, hogy milyen nap van péntek után, szerda előtt, melyik napszakhoz kapcsolódik az uzsonna, otthonról oviba menet előbb buszra szállunk, vagy villamosra, stb...

A felsorolásból is kitűnik, hogy itt nem egy megtanulható tudásról van szó, hanem sokféle alapképesség egy időben történő, összehangolt működéséről. 

• A jól működő idői tájékozódáshoz szükség van egy alap szókincsre, ami alapvetően az időfogalomhoz kapcsolódik, de a téri (saját testen való) tájékozódásból fakad, pl.: előbb, végül, közben, után, rövid, stb.. 
• Másrészt ahhoz, hogy az időben jól navigáljunk, magas szintű fogalmi gondolkozás kell, hiszen olyan dolgokról elmélkedünk, amik nem láthatóak, és még el is múlnak.
• Szükség van a szerialitás (sorrendiség) jó működésére is, hiszen az idő múlása, egyenlő az események meghatározott, és meg nem változtatható sorrendjével. Belátható, hogy az a gyermek, aki nem tud piros-kék-piros-kék gyöngyökből láncot fűzni, nehezen fogja megtanulni a hónapokat.

Természetesen, ezek az alapot jelentő gondolkodási funkciók sem egyszerre, és tökéletesen fejlődnek, így az idői tájékozódásnak is különböző szintjei várhatók el.

A napszakokat, napokat, évszakokat, hónapokat meg kell tanulni, mint a szorzótáblát. Amelyik gyermeknél ez nehézségekbe ütközik, szó szerint meg kell tanítani versikék, mondókák, egyszerű rigmusok segítségével. Az, hogy ebből idői tájékozódás alakulhasson ki, az már gyakorlás és érés kérdése.

Pár egyszerű ötlettel szeretnénk segíteni, hogy otthon segíthessétek a lurkókat:

Három éves kor körül már illik egy adott nap eseményei között eligazodni. Egyszerű dolgokra gondolunk, mint az étkezések és a napszakok. Tudják a gyerekek, hogy Apa este jön haza, vacsorára; délutáni alvás után uzsonnázunk; délelőtt a játszótéren esszük meg a banánt tízóraira. A legtöbb esetben az étkezésekhez kötjük a napszakokat. Amennyiben a kiscsoport alatt, a rendszeres napirend segítségével sem alakul ki ez a fajta tudás, érdemes a gyerekeknek a lehető legtöbb esetben megfogalmazni az összefüggéseket.

Pl.: Délután, alvás után átmegyünk a nagyihoz. Ebéd előtt nem eszünk édességet, majd csak ebéd után. stb.,

Kiscsoportra tehető az évszakokban való eligazodás is. Az évszakok esetében nem katasztrófa a középsős kori bizonytalankodás sem, de érdemes öltözékhez kötve sokszor elmondani a váltakozás jelentőségét.

Pl.: Fel kell venni a csizmát...stb., de jó lesz, ha elmúlik a tél! Jön a tavasz, és nem kell ennyire beöltözni.

De nagy a meleg! Fürdőruhában játszhatsz a kertben. Sajnos, mindjárt jön az ősz, és hűvösebb lesz. stb.

A napszakok és az évszakok közötti tájékozódás után alakul ki a legtöbb esetben a napok közötti eligazodás. Kezdetben a gyerekek azt tanulják meg, hogy kedden járok a Bubiba, csütörtökön judo-ra, szombaton lovagolni. Később már azt is tudják, hogy holnap megyek a nagyihoz, de az igazi magabiztosság ebben a tárgykörben csak 6 éves kor körül szilárdul meg. Klasszikus a példa, hogy holnapután mentünk moziba. Akkor könnyítjük meg gyermekünk dolgát, ha sűrűn használjuk ezeket a fogalmakat. Esténkét beszéljük át, hogy ma ez, és ez történt, holnap..... Tanítsuk meg a gyerekeket elmesélni, hogy mi történt velük: Tegnap az állatkertbe kirándultunk az ovival. Ma apa vitt balettra. stb.

A hónapok kérdése pedig még nehezebb. Óvodás gyermekektől nem is várjuk el ezt az ismeretet.

Nagyon fontos azonban, egy nap eseményeinek ismerete, a történtek helyes sorrendbe állítása. Fontos, hogy el tudják mondani a gyerekek, hogyan telik a reggel a felkeléstől az oviba érkezésig. Nagycsoportban már el kell tudni mesélni, hogyan jutunk el az oviból a különórára, stb. Itt is a folyamatos gyakorlás jelenti a segítséget.

Azoknál a gyerekeknél, akiknek a szokásosnál is nehezebben megy az időben való eligazodás, készíthetünk ábrákat, hogy a tünékeny idő a vizualizálás segítségével könnyebben megfogható legyen. A legtöbbünk által jól ismert példák a naptár készítése egy-egy eseményhez, hónapforgó, évszakforgó, órarend, stb.

Rajzverseny a Bubiban!

Végre itt az igazi tavasz, a jó idő! Rengeteg program, sok-sok játék a szabad levegőn, kirándulások, hosszú hétvége, Anyák napja áll a gyermekek előtt. Ezt az élmény-áradatot minden lurkó, önkéntelenül is rajzba foglalva raktározza el, dolgozza fel. 

Arra gondoltunk, hogy előző cikkünkhöz kapcsolódva útjára indítunk egy rajzpályázatot!

A gyerekek rajzait két korcsoportban, 5 éves kor alatti, és afölötti kategóriákban várjuk elektronikus formában, vagy papír alapon. A beérkezett pályaműveket feltöltjük a Bubi Facebook oldalára, ahol egyúttal közönségszavazást is indítunk. 

  

A májusban várható Bubi Családi Napon a rajzok sorsoláson vesznek részt, és a közönségszavazás nyertesei is ott kapják majd meg az értékes ajándékokat.

A gyermekek szigete

A mai játszótér ajánlónkban a Margitszigetre szeretnénk felhívni a figyelmeteket! A sziget déli oldalán, a Margit-híd felől található egy tágas, sok mászási lehetőséget kínáló játszótér.

Kisgyermekes családok számára természetesen fontos, hogy a város közepén, viszonylag jó levegőn tölthessék az időt a szabadban. A sziget érdekes kirándulási lehetőségeket kínál, hiszen történelmi romot, kis kápolnát, valamint az elengedhetetlen vadasparkot is meglátogathatjuk. Emellett az is nagy súllyal esik latba, hogy a gyerekek motorral, biciklivel, rollerrel is remekül megközelíthetik ezt a játszóteret. 

Elég nagy területen helyezték el a különböző hintákat, csúszdákat, mászókákat és egyéb, modern lengő-csúszó-forgó alkalmatosságokat. Jól áttekinthető térelrendezésének köszönhetően a családok biztonságban tölthetik el a játszóterezésre szánt időt. 

A játszótéren sokféle, és igazán komoly kihívást jelentő, nem hagyományos mászóka, kötélpálya található, és több csúszda is csak magas akadályok leküzdése után közelíthető meg. Elegendő hinta, és más csúszási alkalmatosságok gondoskodnak a vesztibuláris ingerlésről.

A tervezők a babákra és a nagyobb, ovis gyerekekre is gondoltak, a kisiskolás korosztályig minden gyermek megtalálhatja a számára kihívást jelentő játszási lehetőséget.

Mindezek után már csak hab a tortán a Margitszigeten kapható vattacukor, ami biztosan megédesíti a napunkat. Jó hétvégét kívánunk!

 

A fejlődés lenyomata

A gyermekek rajzfejlődése egyfajta lenyomata, láthatóvá tétele érzelmi-, értelmi-, valamint finommotoros fejlettségüknek, azon túl aktuális lelki állapotuknak. Ezért fontos ismernünk az alkotás folyamatának természetes alakulását, figyelnünk gyermekünk rajzait.

A rajz jelensége már a legkorábbi időszakban megjelenik. Legtöbbször ez még marokkrétával, zsírkrétával, esetleg ujjfestékkel történő firkálást jelent. 

   

8 hónapos és 2 éves kor között jelen van a firkaöröm. Élvezik a mozgásában lévő lendületet, a nagymozgások felett gyakorolt egyre nagyobb befolyást. Örömet okoz a gyerkőcök számára, hogy irányíthatják saját mozgásaikat.

18 hónaposan már a lengőfirka és a körkörös gomolyfirka van túlnyomó többségben. Pár hónap alatt differenciálódni kezdenek, szóródnak, majd kialakul a spirálforma, a csigavonal. Ebben az időszakban történik az alapfirkák kialakítása, begyakorlása.

2-3 éves korra kezdi a szem vezetni a kezet.  Már láthatóvá válnak a strukturáltság első jelei. A rajz címét főleg a környezet indukálja. Ekkor hangoznak el a jól ismert kérdések: „De szépet rajzoltál! Ugye ez anya (apa, baba, kutya… stb.)?” A gyermek a már megszületett rajzokat nevezi el. A kapcsolat még esetleges, pár perc múlva talán egész mást jelent majd számára az elkészült mű. A lap adott részére szorítkozás már kifejezett szándékosságra utal. A spontán önkorrekciók, mely a rosszul sikerült zárt figurák utólagos bezárásából alakul ki szintén arról tanúskodik, hogy a gyermek számára fontos, hogy „milyen munkát ad ki a kezei közül”. A firkák halmazából kiemelkedik egy-egy elem, mely már jellemző lehet a gyermek személyiségére.

A zártfirka megjelenése egybe esik az Én-tudat kialakulásával. Bizonyos firkajegyek motorikussá válnak, így előtérbe kerülhet az intellektus. A gyakran firkáló gyermek ebben az időszakban kezdi el kombinálni az alapfirkákat. Így alakulnak ki a két, majd a 3, vagy több firkából álló kompozíciók.

3 éves korra előtérbe kerülnek az őssémák. A sémákhoz a gyermekben bonyolult, érzelmileg telített élményszövedék kapcsolódik. Erre az időszakra tehető az írást utánzó firka megjelenése is.

A gyermekek 1-3 éves kor körül firkának, vonalaiknak jelentést is adnak, de alakot adni képtelenek. Később elkezd alakokat rajzolni, s megfigyelhetjük, a gyermek állandóan ezt az alakot rajzolja, különféle jelentéssel ruházza fel, s csak később tér át másra.

4-5 éves korban alakzatai már biztonsággal felismerhetők, de konfliktust jelent a gyermek számára, hogy azok nem felelnek meg a valóságnak. Ennek okát a látásmódban és fiziológiai tényezőkben találjuk meg. Azt rajzolják, amit tudnak, vagy éreznek a tárgyról, s nem azt, amit látnak. A bonyolult formák alkotják a rajzokat. Ezek már összetett motívumok, melyek segítségével megszülethetnek a leképező szándékú ábrák. Általában egyszerű alakzatot választanak, amit hamar el is készítenek, és rögtön új rajzba kezdenek. Így előfordulhat, hogy több tíz ábra kerül egy rajzlapra. Természetesen ez a jelenség annak köszönhető, hogy képzeletük még rendkívül csapongó.

A 6 éves gyermek már inkább a realitás felé fordul. Ekkor már megjelennek az első díszítő elemek is. Gyakorivá válik az átlátszóság is.

A 7-10 éves korosztály egyre többször készít profil-vegyes profil rajzokat. Sokat és szívesen rajzolnak kompozíciókat. Érzelmeik még gyakran dominálnak. A csapongó képzeletet tetten érhetjük a „tévedésekben”. A gyermekek nem törődnek a megfelelő arányokkal, a tárgyakat és részeiket nem valóságos viszonyuknak megfelelően, hanem olyan sorrendben rajzolják le, ahogyan eszükbe jut. Alkotásaikat nem a valóság, hanem a képzelet irányítja. Tetten érhető a megtartás lelki funkciójának képi megjelenése. A valósághű ábrázolásra törekednek, sokat radíroznak, javítgatják alkotásaikat.

9 éves korban gyakran készítenek elbeszélő képeket, amit egy filmhez lehet hasonlítani. A gyerekek negyede már teljes profilban ábrázol, ízületi mozgást is feltüntetnek. A legfeltűnőbb a helyes arányok megjelenése. Az egocentrikus rajzolás más, áttételesebb formát önt. Rajzaikat vázlatosan kezdik, s később fokozatosan dolgozzák ki azokat.

10 éves korban nagy változás áll be. Ritkábban rajzolnak a képzelet után. Hangsúlyosabbá válnak az individuális különbségek. Próbálják megvalósítani a perspektivikus ábrázolást.

Népi játékok, nagyszerű időtöltés

Már eddig is biztattunk titeket, hogy menjetek kirándulni, sokat másszanak a gyerekek. 

A mai ajánlónkban a szentendrei Skanzenre szeretnénk felhívni a figyelmeteket. Nagy előnye, hogy elérhető közelségben van, friss a levegő, és most, Húsvétkor sok-sok családi programmal várják az odalátogatókat.

A család minden tagja megtalálja a számára izgalmas felfedeznivalót, gyönyörködhetünk a néprajzi gyűjtemény sokszínűségében, és aktívan részt vehetünk a tojásfestésben, báránysült készítésben. A hagyományőrzés mellett számunkra nagyon fontos a vesztibuláris ingerlés, a bilaterális motoros koordinációt és az izomzatot fejlesztő mászási lehetőség. Az ünnepre való tekintettel félre tesszük a fejlesztői vénánkat, de a Skanzenben lévő játszótereket csak ajánlani tudjuk számotokra. 

Két remek helyszínt is találhattok a hatalmas területen. A játszótér hintákkal, csúszdákkal, és minden földi jóval felszerelt. 

Érdekesebb, és különlegesebb a parasztudvar melletti mezőn lévő játékok sokasága. Lehet ott kötéltáncot gyakorolni, hordó pocakú falovacskán lovagolni, és még sok minden mást ...

Bővebb információt és részletes programajánlót találhattok a www.skanzen.hu-n.

Kellemes Húsvéti Ünnepeket, és sok szép pillanatot kívánunk! 

Olvasás és iskola

„azok a jó módszerek, amelyek fokozatosan tanítják a gyerekeket: először hangokat, majd azokból szótagokat, azokból pedig szavakat építenek fel. A jó módszerek lassúak, türelmesek és sok hangos olvasást követelnek a gyerekektől”

Csépe Valéria egyetemi tanár

Az iskolaválasztás egy nagyon nehéz döntés, ami hosszútávon befolyásolja gyermekeink életét. Ebben a kérdésben nem is tudunk, és nem is nagyon szeretnénk állást foglalni, iskolákat ajánlani.

Van azonban pár általános szabály, amit érdemes szem előtt tartani.

• Mindig TANÍTÓNÉNIT válasszunk, mert a pedagógus személyisége, munkamódszere, személyes eredményei sokkal fontosabbak, mint az egész iskola globális megítélése.

• A kisebb osztálylétszám hatékonyabb, gyermekbarátabb.

• Nem az a jó iskola, ahol karácsonyra már olvasnak a gyerekek, hanem ahol biztosítanak számukra elegendő időt az alapvető kultúrtechnikák begyakorlására, melyek később az egész tanulás alapjaivá válnak.

Jó szívvel ennyit ajánlhatunk a figyelmetekbe. Egy módon azonban mégis segíthetünk, megpróbálhatjuk összefoglalni az egyes módszerek sajátosságait, amik segítségével gyermekeink olvasni tanulnak majd az első osztályban. Hangsúlyozzuk, hogy csakis a módszerekről írunk, de azt, hogy az egyes intézmények hogyan alkalmazzák azokat, nincs módunk értékelni.

Vágjunk is bele!

Manapság nagyon divatos, és bizonyítottan hatásos módszer a kooperatív tanulás. Ebben az esetben az iskolai szituációk a gyerekek életkori igényeihez igazodva teremtik meg a lehetőségét az érzelmi biztonságban, társakkal együttműködve, önállóan megszerzett, nem felülről kinyilatkoztatott tudás elsajátításának, későbbi könnyű felhasználhatóságának.

A csoport minden tagjának érdeke, hogy megoldja a feladatot, megtanulja az ismeretet, ezért együttműködésre, kölcsönös figyelemre tanít a módszer. Csökkennek az egyéni különbségek, elhalványodnak a szociális eltérések, baráti-partneri kapcsolatok alakulnak, a pedagógus, mint a szó eredeti értelmében csak vezeti, terelgeti, jól megválasztott kérdésfeltevéssel segíti a háttérből tanítványait. A mai világunkban talán legfontosabb tulajdonságokra tanít meg ez a szemlélet:

• Mindenki részt vehet a munkában, a közösség hasznos tagjának érezheti magát.

• Együttműködést, csapatmunkát természetesnek veszik a diákok.

• Toleranciára, segítségnyújtásra nevel.

• A feladat megoldása jelenti a motivációt, ami ezáltal belsővé válik.

• Az iskolai kudarcok, és az ebből fakadó magatartási, lelki problémák jelentősen csökkennek.

A másik, napjainkban szintén nagyon divatos technika, a projekt módszer. Ennek lényege, hogy az iskolák próbálnak a mindennapi életben is jól hasznosítható tudást, ha úgy tetszik, gyakorlatias tudást adni a nebulóknak. Ebben a módszerben is változik a pedagógus szerepe. Itt sem kinyilatkoztat, hanem az oktatási folyamatot szervezi, támogatja diákjait, vezeti őket az úton. Az ismeretek megszerzésére a tapasztaláson keresztül kerül sor. Maga az ismeret, egy alkotási-tapasztalási folyamat végeredménye. A munka során feltárják a lehető legtöbb, a témával kapcsolatos összefüggést, mely a pszichológiában már jól ismert tényre alapoz, miszerint minél több asszociáció csatlakozik egy dologhoz, annak felidézése annál egyszerűbb, könnyebb. Hangsúlyos szerep jut a gondolkodási folyamatoknak, és az aktív részvételnek egyaránt. Nem kell megijedni, a tudományos érték, és tudástartalom nem tűnik el a tananyagból, csak elsajátítása nem egy táblán levezetett képlet bemagolására szorítkozik, hanem a gyakorlat, és a többi tudományterület segítségül hívásával beépít.

A pedagógiai módszerek, és főleg szemléletmódok után térjünk át az olvasástanítás módszereire.

Elöljáróban fontos leszögezni, hogy a sok-sok módszer és olvasókönyv három típusba sorolható:

Globális: Ebben a nézetben a szó vizuális látványához kapcsolják a jelentést. Sok-sok olvasás után emelik ki az egyes betűket, bontják apróbb egységekre az egyes szavakat. Előnye, hogy könnyebben fejlődik a szövegértés, mert a gyerekek energiáját kezdetben nem köti le az összeolvasás technikai nehézsége. Másik oldalról nehezebb a nyelvtani ismeretek elsajátítása, több a hibázási lehetőség hasonló betűképű szavak esetében, pl.: egér-éger. Kezdetben csak olyan szövegeket tudnak elolvasni, melynek minden szóképét ismerik.

Szintetikus: Ez a módszer a másik irányból indul. Az egyes betűk megtanítása után építi fel a szótagokat, szavakat, szókapcsolatokat, mondatokat, szöveget. Párhuzamosan tanítják az összeolvasást, így a gyermek már korán tud idegen szöveget is olvasni. Nehézsége a módszernek, hogy az olvasástanulás folyamatában három dologra is kell koncentrálni: a betű felismerésére, az összeolvasásra és a megértésre.

A kettőt ötvöző technikák megpróbálják a mindkét módszer esetében elvitathatatlan előnyöket egyesíteni.

A következő olvasástanítási programok terjedtek el, főleg a ’80-as ’90-es években:

Romankovics-féle hangoztató – elemző – összetevő módszer szóképes előprogrammal

Zsolnai-féle globális-szintetikus program

Lovász-féle intenzív-kombinált program

Kutiné Sahin Tóth Katalin – Ligeti Róbert - globális program

Zsolnai-féle program:

Az analitikus, szintetikus és globális módszert egyszerre alkalmazzák.

A Zsolnai-módszer szerint egyéni eltérések határozzák meg, hogy melyik gyerkőcnek melyik típus felel meg a legjobban, ezért az oktatási folyamatban mindkét lehetőséget kihasználva haladnak előre.

Nincs előkészítő időszak. Először szóképtanulással indítanak. A betűtanítás sorrendjét az írástanítás szempontjai határozzák meg, együtt halad az olvasás és írástanítás.

Később szóoszlopokat olvasnak, majd az ismeretlen szavakat mondatba foglalják, így fejlesztik a szövegértést.

A Meixner-módszer sajátosságai

A Meixner módszer egy gyógypedagógiai szemléletű, nagyon részletesen, precízen kidolgozott, az egyéni alapokra helyezett módszer, ahol a hibázási lehetőségek (diszlexiából kiindulva) számbavétele után, azokat kiküszöbölve a hang-látás-mozgás egységére alapozva kezdődik meg az olvasás-, és írástanítás. Az olvasás tanítása nagyon egyszerű lépésekre lebontva történik az adott gyermek tempójához igazodva.

Nagyon fontos jellemzője a módszernek a homogén gátlás kiküszöbölése, valamint az akusztikus-vizuális-beszédmotoros egység kiemelt helyen kezelése

Az olvasás tanítását egy előkészítő szakasz előzi meg, ahol beszéd, és szókincsfejlesztés, valamint a beszédmozgás tudatosítása zajlik (rövid-hosszú, zöngés-zöngétlen, stb.). Kiemelt szerep jut az irányoknak, valamint a téri relációknak.

A betűtanítás sorrendjénél fő szempont, hogy egymástól távol tanítják a vizuálisan hasonló (pl.: b-d), az akusztikusan hasonló (pl.: f-v), valamint a motorosan könnyen felcserélhető, téveszthető (pl.: k-g, r-l) hangok grafémáit.

Az összeolvasás tanításánál is aprólékos fokozatosság figyelhető meg, melynél a jelentés felismerése is hamar bekapcsolódik.

További olvasástanítási módszerek is fellelhetőek, melyek szótagoló olvasással tanítanak:

Közös jellemzőjük, hogy

• nagy jelentősséggel bír az előkészítő szakasz, mely a kulcskompetenciákat megalapozza,

• a hangtanítás az elsődleges,

• mindegyik szótagoltat.

A jelenleg használt tankönyvek alapján felismerhetitek, hogy melyik módszerhez tartozik:

1. Ábécéskönyv: heurisztikus programozású olvasás- és írástanítás (Tolnai Gyuláné, NEMZETI Kiadó, 1991.)

Ennek az olvasókönyvnek nincs előkészítő szakasza, hanem azonnal a betűtanítással indul.Az írás tanítása párhuzamosan történik az olvasástanulással.

Ez az olvasástanítási módszer analitikus-szintetikus, az analitikus tevékenység a szófelbontás, a szintetikus tevékenység pedig az összeolvasás.

2. Az én ábécém: hangoztató – elemző-összetevő módszer (Esztergályosné Földesi Katalin, Apáczai Kiadó, 1993.)

Az előkészítő időszak kb. 3hétig tart, ezalatt a gyermekeket bevezetik az iskolai életbe, megismerkednek a hangokkal.

Az én ábécém olvasókönyv a hangoztató – elemző – összetevő módszer alapján ismerteti meg a hangokat és a betűket. A szintetikus-analitikus módszer segítségével szótagolva tanít olvasni. Szótagolással alapozza meg a helyesírási készséget is.

Először a ceruzafogást tanítja meg, majd gyakoroltatja az írás- és betűelemeket.

3. ÁBC-ház: Ábécéskönyv: elemző-összetevő olvasás- és írástanítás (Hernádiné Hámorszki Zsuzsanna, MOZAIK Kiadó, 1995.)

A program alapvető módszere a helyes ejtésre alapozott elemző-összetevő olvasástanítás, amely a szintetizáló módszerek közé tartozik.

Az alapozó időszakban megfigyelik a szem-kéz koordinációt és a kézügyességet. Ezek alapján megkezdik a szükséges részképességek fejlesztését.

Először a hangokat, majd a betűket tanítja, és ezekből szintetizálja a nagyobb nyelvi egységeket. Segítségként megtanítja a szótagolást is, de a szótagoló olvasás nem akadályozza a szövegértő olvasást. Először a nyomtatott nagybetűket, majd a nyomtatott kisbetűket tanítja.

Az írás tanítása késleltetett, vagyis csak az olvasás megtanulása után kezdődik meg

4. Játékház: diszlexiát megelőző olvasástanítási módszer (Meixner Ildikó, Nemzeti Kiadó, 1995.)

Speciális betűtanítási sorrendet követ, amellyel kiküszöböli a betűtévesztést. Az új betűt minden helyzetben begyakoroltatja, a módszer a biztos tudásra épít. A gyerekek egyéni képességeihez igazítható a betűtanítás ütemezése.

A lassúbb ütemű munkában mód nyílik a stabil betűrögzítésre.

5. A mesék csodái – Törpés ábécé: hangoztató – elemző-összetevő módszer (Adamikné dr. Jászó Anna – dr. Gósy Mária – Lénárd András, Dinasztia Kiadó,1996.)

Legfontosabb tevékenysége a nyelvi tudatosság fejlesztésének megkezdése. Középpontjában a beszéd áll, erre alapoz a továbbiakban végig. A hathetes előkészítő időszak az olvasást és az írást alapozza meg.

A párhuzamos írástanítás nagyon fontos az olvasástanítás szempontjából. Az írástanítás alapja a hanganalízis, ezt a program biztosítja.

6. Ábécés olvasókönyv: hangoztató-elemző-összetevő módszer (Báder Ilona Nemzeti Kiadó, 1998.)

A 4-5 hetes előkészítő szakaszban a hívóképek segítségével fejlesztik a gyermekek szókincsét, téri tájékozódásukat.

Az előbb a kisbetűket, utána a nagybetűket tanítja, a betűtanítás sorrendje megegyezik a mai legelfogadottabb Meixner-módszerével.

Reméljük, tudtunk egy pár támpontot nyújtani számotokra!

Sikeres beiratkozást kívánunk!