Hivatalosan is megkezdődik a várakozás!

Az idén december 2-án lesz Advent első vasárnapja!

Az advent szó eljövetelt jelent, adventben "az Úr eljövetelét", a kis Jézus születését várjuk.

Adventi koszorút az 1830-as évek óta szokás készíteni. Eleinte a koszorún 24 gyertya jelezte az idő múlását karácsonyig. Mára négy gyertya díszíti az adventi koszorút.



Az adventi naptár már egy sokkal világibb hagyomány, mely egy 20. századi édesanya jóvoltából könnyíti meg a gyermekek számára a karácsonyra való várakozás 24 napját.

Hogy mit is várunk mi az adventi időszakban?  

Várjuk az első hóesést, a kivilágított Andrássy utat, a forrócsokit és a forralt bort  az adventi vásárban. Várjuk, hogy minden vasárnap eggyel több gyertyát gyújthassunk meg a koszorún, és gyertyafénynél vacsorázzunk, hogy a meleg szobában együtt legózzon a család.
Várjuk, hogy a friss mézeskalács illata lengje be a lakást, hogy miközben a Mikulásnak segítünk megtölteni a csizmákat, megkóstolhassuk a szaloncukrokat. 

És persze a legjobban azt várjuk, hogy gyermekeink arcán minden nap megpillanthassuk az izgatott várakozás jeleit: mit rejtenek a kalendárium ablakai!
.

Még nem késő elkészíteni a saját adventi kalendáriumunkat, és koszorúnkat!

Meghitt várakozást kívánunk!

Mire jó a mese?

A mesemondás és mesehallgatás szertartása évezredek óta eszköze annak, hogy elcsendesedve, képzeletünket használva, befelé figyelve kerüljünk közelebb egymáshoz és közös, ősi, belső tudásmagokhoz.

A mese lehet egyszerűen lelket frissítő, ellazító, pihentető. De lehet gyógyító, lelki munkát elindító, fejlesztő hatású is – nem csak gyerekek, de felnőttek számára is.

A gyerekek számára a mesehallgatás különösen fontos eszköze az információfeldolgozásnak, az érzelmi egyensúly fenntartásának, a világról szerzett új és új tapasztalások megértésének és rendezésének. Gyógyíthat, előrevihet, erősíthet, fejleszthet is. A mesét hallgatva a gyerek elképzeli, amit hall, belső képeket alkot hozzá, mindig úgy, ahogyan az számára a legmegfelelőbb. Ellazul, átlényegül, feloldódik és feltöltődik mesehallgatás közben.

Mikor a szülő mesét mond gyerekének, azok kincset érő percei az összetartozásnak, különleges együttes élményt adnak. Érdemes olyan meséket választani, ami nekünk magunknak is tetszik, és ha már megy, fejből mesélni. Így minden apró rezdülést megfigyelhetünk a kisgyerek arcán, hangunkkal is játszva adhatunk még több színt, árnyalatot a mesei történéseknek, hagyhatunk időt a megértésre, megélésre, elismételhetünk részeket – vagyis alakíthatjuk a mesét a hallgatóság igényeihez igazítva, ahogyan a régi idők mesemondói is tették.

Nem baj, ha hallgatóságunk belekérdez a történetbe, kijavítja, amit eltévesztünk vagy esetleg hetekig ugyanazt a mesét követeli – így legalább biztosan van időnk megtanulni. A mese erre is képes: biztonságot nyújt egy állandóan változó világban, hiszen tudhatjuk, hogy a hős a végén elnyeri méltó jutalmát. Lehet, hogy ahhoz, hogy elhiggyük, ezt újra és újra hallanunk kell, még nekünk, felnőtteknek is.

Amikor a gyerekek csoportosan hallgatnak mesét, ott a közösségi élmény hozadéka az én és a másik és a köztük lévő kapcsolat ismeretének mélyülése. A kisgyerek megtapasztalja, hogy élményei egyediek, sajátosak, hogy mások élményei ettől eltérőek lehetnek és ebben nincs jó vagy rossz minőség. Fejlődik abban, ahogyan belső világából megosztva részeket kapcsolódik a többiekhez és megéli a kapcsolatban rejlő lehetőséget az elfogadásra, megértésre.

Erre is lehetőséget kínál a Buborékban decemberben elinduló Mesecsoport.

A foglalkozásról érdeklődjetek a Buborékban!

Madáretető

Szerencsére még nincs fogcsikorgató hideg odakinn, de jó, ha emlékeztetjük magunkat, hogy november második felébe léptünk. Az áruházak segítenek, nehogy elfelejtkezzünk a karácsonyi bevásárlásról, de a körülöttünk élő kismadarak is megérdemlik, hogy gondoljunk rájuk.

Ráadásul gyerekekkel madáretetőt készíteni igazán jó móka, nem beszélve a környezettudatos nevelésről!

Ma két ötletet szeretnénk veletek megosztani a madáretetők elkészítéséhez.

Az első kicsivel több munkát igényel, és nem lakatja jól a madárkákat, de eltehetjük emlékbe, vagy díszítheti a szobát. Nem kell hozzá más, mint egy rajzlap, barna papír, és valamilyen magocskák (szezámmag, búza, szotyi, mák), vagy, ha ez épp nincs otthon, sárga krepp-papírból sodorhatnak is a gyerkőcök apró eledeleket!

A második variáció az erkélyünk, vagy a ház előtti fák dísze lehet. Az esetleg otthon kissé megpuhult almákba beleszurkálunk sok-sok napraforgómagot, és akasztóval látjuk el az elemózsiát. Amellett, hogy a gyerekek ujjait, szem-kéz koordinációját fejleszti, még finom csemege is. Csinos masnival díszítve pedig igazi ékesség!

Felelős madáretetőként azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy ha egyszer etetőt tettünk ki, madaraink legközelebb is számítanak majd az elemózsiára.

Jó szórakozást kívánunk!

Otthoni fejlesztés hatékonyan?

Erre a kérdésre nem egyértelmű a válasz, de, ha megtaláljuk a megfelelő terápiát, valóban hatékonyan szállhatunk ringbe a tanulási nehézségek ellen! A 2-8. évfolyamon tanuló gyerkőcöket nevelő családok különösen figyeljenek!

Sok családnak okoz nehézséget a mai világban megoldani, hogy gyermeküket heti rendszerességgel fejlesztő foglalkozásokra hordják. Ma egy olyan terápiát szeretnék bemutatni, mely megoldást jelenthet a földrajzi, vagy anyagi körülmények miatt a fejlesztések általános menetéből kiszorulók számára is. Nem másról van szó, mint a Sindelar (Sindelar-Zsoldos) terápiáról.

Egy pszichológus, Brigitte Sindelar dolgozta ki ezt a komplex fejlesztő módszert, mely az ismeretszerzés és a tanulás alapfunkcióit, a figyelmet, emlékezetet, sorrendiséget, tájékozódást, valamint az észlelési területek összekapcsolását is fejleszti mind auditív, mind vizuális területen.

A program a megfelelően működő területekre alapoz, melynek meghatározásához a részletes, nagyon pontos vizsgálóeljárás felvételére van szükség.

Ezt követően a pedagógus összeállítja a programot, melynek részletesen elmagyarázott feladatait a családok egy hónapig otthon gyakorolják. A Sindelar-terápia napi gyakorlást ír elő, mely naponta legfeljebb 10 percet vesz igénybe. A tréning 3 hónap után meghozza első eredményeit.

A változatos feladatok, melyek gyakorlása naponta nagyon rövid ideig tart, nem fárasztják ki a gyerekeket, nem jelentenek már-már teljesíthetetlen feladatot a családnak, a napirendhez könnyen illeszkednek.

A vizsgálatról, és a Sindelar tréningről érdeklődjetek a Buborékban!

Márton-nap

Közeledik a Márton-nap, ami egyháztörténeti és néprajzi szempontból is lehetőséget kínál egy jó hangulatú, mulatós hétvégére.

Az egyházi legendárium szerint, a Szombathelyen született Márton katona mivolta ellenére a szegények védelmével, és jótékonykodásaival segítette környezetét. Egyik jótéteménye alkalmával álmában megjelent előtte Jézus, ami az egyházi szolgálat felé terelte életét.

Az alázatos, szent életű ember a püspökké szentelés elől a libák között próbált meg elbújni, de a szárnyasok hangos gágogással hívták fel a követek figyelmét Márton rejtekhelyére. Ezt követően Szent Mártont püspökké szentelték, és tovább segítette környezetét.

A római birodalomban ezekben a napokban az orvosistent ünnepelték, minek alkalmával ludat vágtak. A lúd, a háború istenének, Marsnak volt szent madara.

A reformáció korában Luther Márton nevenapja adott alkalmat egy jó kis mulatozásra.

A néprajzkutatók pedig a novemberi vigadalom okaként a gazdasági év lezárását, a földeken való munka befejezését jelölik meg. 

Ehhez kapcsolódik  a borfujtás néphagyománya is, amik az újbor megkóstolásával, és a boroshordók lezárásával áll kapcsolatban.

Manapság mindegy, hogy ki melyik legenda alapján kerekedik fel, és vesz részt a Márton-napi programok valamelyikén, a lényeg, hogy a sokféle családi eseményeken élménydús hétvégénk legyen!

Jó szórakozást kívánunk!

Dévény masszázs, azaz a Dévény Speciális manuális technika- Gimnasztika Módszer

Dévény Speciális manuális technika- Gimnasztika Módszer

    A módszert Dévény Anna gyógytornász – ritmikus sportgimnasztika szakedző dolgozta ki. A DSGM terápia speciális fogások rendszere, amely az izomzatra és az idegrendszeri szabályozásra egyaránt hatással van. Célja a csecsemőkori nagymozgások korrekciója, tanítása, az izmok élettani helyzetének visszaállítása, a rendellenes módon rögzült izom-ín kötőszövet-apparátus és az izompólyák fellazítása útján. A kezelés stimulálja az idegrendszert, ezáltal helyreállítható az izomtónus-szabályozás, oldhatók a mozgás-akadályok, normalizálható az izmok helyzete.

 

Mikor érdemes a DSGM terápiát választani?

    A Dévény féle speciális manuális technikával nagyon hatékonyan kezelhetők a születési oxigénhiányos károsodást szenvedett koraszülöttek és újszülöttek, a lassan fejlődő babák, a csecsemőkori tartási rendellenességek (pl.: ferde nyak, dongaláb, csípőficam, ill Pavlik kengyel hordását követő állapot).

 

    Az oxigénhiány az agy izomtónus szabályozásért felelős területeit érinti leggyakrabban, Az újszülött izomtónusa így eltolódhat a csökkent, vagy fokozott tónus irányába, illetve ezek együttes jelenléte is előfordulhat. Az izomtónus zavaraival szinte minden esetben mozgásfejlődésbeli megkésettség is együtt jár.

A DSGM terápia egyszerre korrigálja az izmok működését, az izomtónus szabályozását illetve megtanítja a babákat a koruknak megfelelő mozgásformára (forgás, gurulás, kúszás, mászás, járás).

  

Az alábbi jelek észlelése esetén érdemes a babát DSGM módszerrel dolgozó gyógytornászhoz elvinni egy vizsgálatra:

• megkésett mozgásfejlődés
• „puha” izomtapintat, gyenge izomzat, hypotonia, rongybaba tartás
• korai, intenzív nyálzás (fogzással nem összefüggő)
• szopási nehézségek
• aszimmetrikus fejtartás vagy végtagtartás
• aszimmetrikus testtartás („C”-alak)
• feszes, merev izomzat pl.: nehézkes pelenkázás vagy fürdetés
• gyakori fej-hátrafeszítés, törzs-homorítás
• eltérő aktivitású végtaghasználat, pl.: egy vagy több végtagját kevésbé használja
• aszimmetrikus mozgásformák (csak egyik irányba forog a csecsemő, csak egyik lábával tolja magát kúszás közben...)
• nem szokványos mozgásformák megjelenése (pl gurulás helyett sajátos mozgásformát fejleszt ki magának a baba, vagy mászás helyett ülve közlekedik, úgy hogy lábaival hajtja magát)
• hason fekvő helyzet elleni „határozott tiltakozás”
• veleszületett, csontos eltérés nélküli dongaláb
• tartási rendellenesség

A DSGM terápia menete:

  

A kezelések során legtöbbször a baba spontán ill. irányított mozgása közben alkalmazzuk a DSGM manuális technikát (rövid ideig tartott testhelyzetekben is), amely folyamatosan megerősíti a tanultak "bevésődését" az idegrendszerbe. A DSGM kezelései általában heti egy vagy két alkalommal szükségesek, kivételes esetekben ennél gyakrabban is alkalmazható a terápia.

Amennyiben kérdésetek merülne fel a DSGM-el kapcsolatban, érdeklődjetek a Buborékban a terápiáról!

S.O.