A pszichológusi munka kereteiről

Hogyan dolgozik, mit csinál és mit nem csinál egy pszichológus?

A pszichológus olyan segítő szakember, aki az emberi viselkedés, gondolkodás és érzelmi működés ismereteiben szaktudással rendelkezik, a lelki problémák megoldásában segédkezik, és elsősorban értő odafigyeléssel, empátiával, érzelmi támogatással és elfogadással átszőtt segítő beszélgetések folyamatával segíti a hozzá fordulókat abban, hogy saját problémáikra megoldásokat találjanak.
Mi az, amit biztosan nem csinál egy pszichológus? Nem ír fel gyógyszert – konkrétan és képletesen sem. Mivel a pszichológus nem orvos, ezért nem írhat fel gyógyszert. De emellett képletes értelemben sem ad gyógyszert, mert nem csodatudós vagy varázsló és a legritkább esetben mondja meg a kliensnek konkrétan, hogy mit tegyen, hogyan döntsön, mit gondoljon, mit érezzen. Így a gyógyszerek nyújtotta azonnali hatást ne várjuk egy pszichológussal való közös munka folyamatától.    
    

A pszichológus beszélgetéssel, kérdésekkel, tesztekkel és más vizsgáló eljárásokkal igyekszik minél jobban feltárni a problémát. A kliens belső világának és külső kapcsolatrendszerének megismeréséhez hozzátéve saját szaktudását arra törekszik, hogy visszajelzéseivel, megértett összefüggések, magyarázatok megosztásával segítse a kliensét abban, hogy saját problémáira megoldásokat találhasson.

A pszichológusi munka egyik legfontosabb alapelve a titoktartás. Vagyis minden, ami a pszichológusnál elhangzik, az a pszichológus és kliense között marad. Ha a kliens problémájának megoldása szempontjából fontos, akkor megoszthatók ezek az információk másokkal is, de ezt minden esetben a klienssel megbeszélve és beleegyezésével tesszük csak meg.  A titoktartás alól az az eset jelent kivételt, ha a titok megtörése a kliens vagy mások életének, biztonságának megóvása érdekében szükséges (pl. öngyilkossági veszély esetén lehet erről szó).

A pszichológusi munka általában két szakaszból áll. Szükséges egy vizsgálati, feltáró szakasz, amikor körvonalazódik a probléma. Ezt követi a terápiás szakasz, amikor a fókuszba helyezett probléma megoldásán dolgozik a pszichológus és a kliens közösen. Általában egy szerződéskötés alapján zajlik a közös munka, vagyis a pszichológus és a kliens megállapodik a közös munka kereteiben: milyen gyakorisággal, milyen céllal, nagyjából mennyi időn keresztül fognak találkozni és megállapodnak az anyagi feltételekről is. Ez nem egy írásos szerződés, hanem szóbeli megállapodás arról, hogy ki mit vállal a folyamat során.

A gyerekekkel folytatott pszichológusi munka sajátosságai

Amikor a pszichológus gyerekkel dolgozik, fontos tudnunk, hogy a titoktartás a gyereket is megilleti, hiszen a magánszférához való jog általános emberi alapjogként a gyerekekre is kiterjed. Így az, amit a gyerek a pszichológusnál elmond, csak az ő beleegyezésével osztható meg másokkal, akár a szülővel is (kivéve a fentiekben is jelzett helyzetet, ha a titok megtörését az életveszély, a biztonság védelme teszi szükségessé). A szülőt a pszichológus tájékoztathatja arról, ami a foglalkozásokon zajlik, a titoktartás figyelembe vételével.

Amikor gyerekekkel dolgozunk, a vizsgálati szakasz hosszabb lehet, ilyenkor játékkal, beszélgetéssel, rajzolással igyekszünk képet alkotni a problémáról és megtervezni a kezelés menetét.

Általában a gyerekek jellemző tünetei, amivel pszichológushoz fordul a szülő, ritkán olyan elszigeteltek, hogy önmagukba kezelhetők, gyógyíthatók lennének. Szinte mindig nagyon fontos az egész családdal, a szülőkkel is foglalkozni. Ezért van az, hogy amikor a pszichológus gyerekkel dolgozik, ott a szülőkkel való konzultáció szinte ugyanolyan hangsúlyos, mint a gyerekkel töltött idő.

A pszichológus általában nem vállalja a tünet megszüntetését, mint terápiás célt. Abban tud segíteni, hogy a szenvedés enyhüljön, hogy a gyerek és a család közösen találjon megoldást a problémára vagy alakítson ki egy élhetőbb életet, egy jobb minőségű egyensúlyi állapotot.

Mikor érdemes pszichológushoz fordulni?

Mindenkinek vannak néha nehéz időszakai, amikor felborul a testi-lelki egyensúlyunk. Ha a megküzdési képességeink nem elegendők egy-egy ilyen periódus átvészeléséhez, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy külső segítségként pszichológust vegyünk igénybe. Gyerekek esetén gyakran valamilyen testi tünet, viselkedésbeli sajátosság az, ami miatt szükségessé válik egy szakember felkeresése.

Természetes érzés, ha a szülőnek eszébe jut, hogy saját kudarca az, ha pszichológushoz kell fordulnia gyermekével. Ez azonban nem feltétlenül igaz, hiszen szülőnek lenni nagyon nagy feladat és nem mindig megy zökkenőmentesen. Van, hogy jól jön egy külső szem, egy szakértő segítség, akivel megoszthatók a kétségek, megbeszélhetők a nevelési kérdések. Emellett az is fontos, hogy a pszichológus segítségével abban is dönthetünk, hogy egy-egy probléma belefér-e az elég egészséges lelki élet kategóriájába vagy esetleg már olyan mértékben nehezíti meg az alkalmazkodást vagy rontja az életminőséget, hogy mindenképpen kezelést igényel.

Hogyan válasszunk szakembert?

A pszichológus a személyiségével dolgozik, ez a fő eszköze. Így ha szakembert keresünk, hallgassunk a szívünkre: azt válasszuk, aki szimpatikus nekünk, akivel el tudjuk képzelni a bizalomteli közös munkát, akiről azt érezzük, hogy odafigyel ránk, hogy őszintén segíteni akar, és nem ítél meg minket. Akivel azt érezzük, megvan a közös hang, a támogató, elfogadó légkör, és akivel szívesen dolgozunk együtt a megoldandó problémákon.

Nagy Éva  

pszichológus

Hogyan segítjük mi a beszéd beindítását?

A Buborékban a megkésett, vagy akadályozott beszédfejlődésű gyerekeket komplex terápiával segítjük, ahol a nagymozgásnak és a finommozgásnak is elengedhetetlen a szerepe. Harmadik összetevőként pedig természetesen logopédiai terápiával fejlesztjük a beszéd megértését, és a beszédprodukciót. Mi a Meixner-féle, vagy a Juhász-Bittera-féle terápiát alkalmazzuk kezdetben tárgyakkal, majd képekkel, végül az Én is tudok beszélni című könyvel.

Először játékos helyzetek teremtésével bizonyos mozdulatokhoz hangokat kapcsolunk, majd állatok és járművek hangjait utánozzuk. Mikor felkeltettük a gyermekek érdeklődését a "beszéd" iránt, elkezdjük az alap szókincs körébe tartozó főneveket tanítani. Ilyenkor még nem kell a gyermeknek megszólalnia, nem várunk beszédet, csak beszédre való figyelmet, és a megnevezett tárgy visszaadását a felnőttnek.

Mikor kb.: 70-100 szavas /legalább/ passzív szókincse van a lurkónak, elkezdjük az igék megtanítását. Ebben a két fázisban nagy hangsúlyt fektetünk az általánosításra, vagyis arra, hogy anya cipője is cipő, apa cipője is cipő, és a gyermek cipője is cipő, a maci is megy, a kutya is megy, és a kisfiú is megy.



Mikor egyszerű mondatok alkotására már képes a gyermek, elkezdjük a főnevek toldalékolásának megtanulását (birtokos személyjel, tárgyeset, ragok, stb.)

Mellékneveket, számneveket tanítunk, és ebben a szakaszban a gyermekek általában már éretté válnak játékos formában, de tankönyvből való tanulásra.

Jöhet a magasabb szintű grammatika, a kívánságot kifejező mondatok, az összetett mondatok, tárgyas igeragozás, két állítmányos mondatok, stb..

Ebből a rövid felsorolásból is látható, hogy nagyon apró lépésekkel haladunk előre a tipikus nyelvelsajátítás útján. Sok gyakorlással, sok ismétléssel jutunk el a megfelelő színvonalú beszédig. Fontos azonban tisztázni, hogy az akadályozott beszédfejlődésű gyermekek még hosszú időn keresztül segítséget igényelnek a szókincs bővítésében, a szövegértés terén, a matematikai nyelv elsajátításában, és az esetleges tanulási zavarok korrekciójában. 

Hogyan segíthetünk, ha nem beszél a gyerek?

Szülőként meleg, szerető, elfogadó légkör biztosításával, sokféle, de a gyermeket nem túlterhelő élmény, inger, lehetőség felkínálásával segíthetünk leginkább gyermekünknek.

Azonban azt is le kell szögezni, hogy az akadályozott beszédfejlődés nem gyógyul meg, nem lehet kinőni, ezért nagyon fontos a probléma felismerése után a mielőbbi diagnosztika, és a megfelelő terápia lehető legkorábbi megkezdése.

Sok logopédiai megközelítés létezik, melyeknek széles szakirodalmi háttere könnyedén hozzáférhető. A következőkben azt szeretném röviden bemutatni, hogy mi a Buborékban hogyan segítünk a hozzánk forduló családoknak, gyermekeknek.

A modern megközelítés szerint a mozgás és a beszédfejlődés szorosan összefügg. A diszfáziás gyermekeknél a mozgásfejlesztésnek fontos szerepe van az idegrendszer érésének elősegítésében, valamint a jó színvonalú szenzoros integráció kialakulásában, vagyis a külvilágból érkező hatások, élmények, hangok, érzetek, illatok megfelelő feldolgozásában.

Mi a Bubiban szintén hiszünk a mozgásfejlesztés jótékony hatásában, ezért nálunk a még meg nem indult, vagy alacsony színvonalú beszéd- és kommunikációs problémák esetében elsőként TSMT, vagy SZIT terápia megkezdését javasoljuk. Ezt követi, vagy ezzel párhuzamosan zajlik a beszédindító terápia, mely nem tükör előtt végzett nyelvgyakorlatokat, hanem játékos hang előcsalogatást, a hangadás örömének felismertetésé, majd szó és grammatikatanítást jelent. A diszfázia terápiája egy hosszadalmas folyamat, mely általában még iskolás korban is szükséges.

Hogyan segítünk a hozzánk fordulóknak?

Egy részletes, és komplex vizsgálatot követően terápiás javaslatot teszünk a szülőknek, ahol elmondjuk a javaslatainkat, és azt, hogy mi az általunk kínált lehetőségek közül mit tartanánk a leghatékonyabbnak. Ezek a lehetőségek a következők:

I. Egész napos beszédindító csoport

Ez a csoportunk bölcsi/ovi formában reggeltől délutánig tart. A gyerkőcöknek egész nap inspiráló környezetet biztosítunk, és szeretetteljes légkört teremtve számukra fejlesztő hatású játékokat szervezünk. Az egész nap során 3 foglalkozást szervezünk, melyek egyéni, vagy mikrocsoportos formában illeszkednek a gyerekek egyéni igényeihez.

- Csoportos TSMT, ahol csoportos helyzetben, de a saját szintjén segítjük a gyerekek idegrendszerének érését, a feladattudat kialakulását, a kommunikáció fejlődését, a nagymozgás fejlesztését.

- Finommotoros fejlesztés, ahol érdekes, sokféle eszközből készített alkotásokon keresztül fejlesztjük a gyerekek finomabb mozgásait. Ez nem a szépírásról, vagy a művészi rajzokról szól, hanem a csippentésről, tépésről, gyűrésről, firkálásról, ujjal festésről, tapintásról, és az apróbb mozgások pontosításáról.

- Beszédindító terápia, ahol kommunikációt tanítunk, sokat hangoztatunk, majd tárgydoboz, és később képek segítségével szavakat, nyelvtani kapcsolatokat tanítunk (Meixner-módszer).

II.  Szükség esetén egyéni TSMT, majd, mikor a gyermek érett rá, csoportos TSMT, amit rövid beszédindító terápiával együtt szervezünk. Ekkor (Meixner-módszer szerint) a szótanulás mellett konzultációval segítjük a családokat. A személyreszabott tananyag összeállítása után otthoni gyakorlással haladnak a gyermekek a nyelv elsajátításának útján.



III. Egyéni TSMT/SZIT terápiát szoktunk javasolni abban az esetben, ha a gyermek életkora még hagy egy kis türelmi időt, vagy a gyermek éretlensége azt indokolja.

Bővebb információt szívesen adunk személyes konzultáció keretében!

Még nem beszél a gyerek?

A beszéd tanulása nagyon hosszú folyamat! A korán differenciálódó sírás után 2-9 hónapos kor között a gyerekek változatos hangadásokat hallatnak. 3-6 hónapos kor körül a gőgicsélés gagyogássá alakul, és az anyanyelvre nem jellemző hangzók kezdenek kikopni a csecsemők repertoárjából.

A második félévben a kicsik már játéktevékenységüket is sokszor kísérik hangadással. Próbálják utánozni a környezetüket, a hanglejtés pontos másolásával szinte beszélgetést folytatnak gondozójukkal. Ebben az időszakban jelenik meg a másik fontos fázis, a ciklizálás, mikor egyszerű szótagok ismételgetésével erősítik beszédszerveiket, pl.: daddada, tetetete, papapapa...

1 éves kor körül megjelennek az egyszavas mondatok, a hangutánzó szavak. A gyerekek már jól értik a környezetüket, tiltásokat, kérdéseket, de észrevétlenül is segítségre támaszkodnak, a mimikára, gesztusokra, szituációkra.

És ezzel el is érkeztünk a kritikus életkorhoz. Mint minden fejlődés (mozgás, később rajz, stb.) a beszéd megjelenése is egyéni időpontokban történik. A 2 éves kor mégis egy határvonal, mikor minden kisgyermeknek illik elkezdenie beszélni! Persze, a fiúk kaphatnak egy kis haladékot, de a későbbi problémákat jobb megelőzni, idejében orvosolni, mint hagyni súlyosbodni.

Érdemes figyelni, hogy az említett beszédfejlődési fázisok hogyan alakulnak gyermekünknél. Ha minden állomás kicsit később, de megjelent, és elegendő ideig, jól gyakorolt a pici, akkor egy lassabb ütemű fejlődésről beszélhetünk. Ha azonban már a korai szakaszokban is mutatkozik eltérés, akkor komolyabb problémával állhatunk szemben, és mindenképpen érdemes szakembert felkeresni!

Mik is lehetnek ezek a problémák?

Ha gyermekünk nem beszél, a MEGKÉSETT BESZÉDFEJLŐDÉS, és az AKADÁLYOZOTT BESZÉDFEJLŐDÉS (más néven diszfázia) gyanúja merülhet fel.

A Megkésett beszédfejlődés egy időbeni késettséget jelent. Valószínű, hogy a beszédfejlődés korai szakaszában is késés figyelhető meg. A gyerekek később kezdenek el beszélni és a szókincs gyarapodása lassabb ütemben, de a megfelelő módon megy végbe. Kevéssé jellemző a nyelvi hibák súlyossága. Idejében megkezdett logopédiai terápiával iskolás korra a késésből adódó hátrányok leküzdhetőek, maradványtünetek nélkül "gyógyulttá" nyilvánítható a lurkó! Nagyon fontos azonban az okok feltárása, mert sok esetben enyhe halláscsökkenés áll a tünetek hátterében!

Akadályozott beszédfejlődésnél sajnos más a helyzet. A beszédfejlődés fázisai nem a tipikus menet szerint zajlanak, sok állomás egyszerűen kimarad. Néhányan közülük beszélnének, de annyira "ügyetlenül", hogy senki sem érti meg őket, így inkább el is állnak szándékuktól. Motorosan nagyon ügyetlenek. Másik csoportjuk pedig halandzsázik, de a közlés értelme nehezen fejthető meg. És persze ennek a két csoportnak a keveréke is megtalálható a palettán.

Az akadályozott beszédfejlődésű gyerekek esetében spontán fejlődés nem várható, szókincsük nem bővül, beszédüket súlyos diszgramatizmus rontja. Hosszadalmas terápia után beszédük nyelvileg helyes és alakilag tiszta lesz, de iskolás korban tanulási nehézségek, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia nehezítheti mindennapjaikat. Az időben megkezdett kezelés nem csak a logopédiai terápia sikeressége miatt fontos, hanem a gondolkodási műveletek megfelelő fejlődése, valamint a másodlagos pszichés tünetek kialakulásának megelőzése céljából is. 

Következő cikkünkben a megkésett-, és akadályozott beszédfejlődés terápiás lehetőségeit mutatjuk be!