Szakmai nap a Buborékban - 2013.május 11.

Buborékban idén is megrendezzük szakembereknek szánt Szakmai Napunkat! Az érzékelés és az észlelés köré felfűzött előadásokban szeretnénk megosztani az érdeklődőkkel a bennünk felgyűlt tapasztalatokat, összegyűjtött tudásunkat, és a sok-sok megfogalmazódó kérdést, ami a témában elmélyedve óhatatanul felmerült érzékszervekkel, azokból származó érzékletekkel, a beérkező információk feldolgozásával kapcsolatban.

Előadásainkban hallani fogják, hogy itt a Buborékban magunkénak érezzük azt az elgondolást, hogy minden mindennel összefügg. Különböző szakterületek, különböző módszerek képviselőinek valódi együtt gondolkodása, együttműködése hozhatja meg az egyes gyerekek számára a sikert, a személyre szabott legmegfelelőbb komplex terápiát. Ezen dolgozunk nap, mint nap a Buborékban, és ezzel a bonyolult összefüggésrendszerrel kapcsolatban szeretnénk gondolatébresztő előadásokon keresztül bemutatkozni.

Szeretettel várjuk a kollégákat!

Táborok a Buborékban 2013 nyarán!

Az idén nyáron is sokféle tábort kínálunk a családok számára szem előtt tartva a fejlesztendő területek sokféleségét, és mindenek előtt azt, hogy a gyerekek jól érezzék magukat, és biztonságos környezetben játszhassanak!

Június 24.-28.        Mozdul a szó!
Logopédiai táborunkba első sorban még nem, vagy csak keveset beszélő kicsiket várunk beszédindításra, vagy már jól beszélő nagyobbakat, akiknek anyanyelvi fejlesztésre van szükségük. A logopédiai táborba jelentkező gyermekek első nap logopédiai felmérésen vesznek részt, melynek költségét a tábor díja tartalmazza.

Két csoportban 2-6 éves gyerekek jelentkezését várjuk!

 

Július 1.-5.            Lovagi Torna - Mozgásfejlesztő tábor

Lovagi torna megrendezésére készülünk! Ahhoz, hogy a kis lovagok, és lovag kisasszonyok jól szerepeljenek a versenyen, egy egész hetes mozgásfejlesztő táborral készülünk! A TSMT mellett, Lúdtalp torna, valamint Tartásjavító torna vár a kis apródokra. a kiképzést levezetendő a gyerkőcök játékos gyermek jógán pihenhetik ki fáradalmaikat.

Két csoportban 3-7 éves gyerekek jelentkezését várjuk!

  

Július 8.-12           Bibliai történetek -
Finommotoros/ grafomotoros fejlesztő tábor

Ebben a táborban bibliai történetekkel szeretnénk megismertetni a gyerekeket. A történeteket dramatikus mesejáték keretében dolgozzuk fel. A bibliai történetekhez kapcsolódó másik csoportunk pedig finommotoros fejlesztő foglalkozáson vesz részt, ahol a történetekhez kapcsolódó alkotások elkészítése közben ügyesítjük mind a kezüket, mind a vizuális észlelésüket.

 

Július 8.-12.       Mesetábor pszichológus vezetésével

Pszichológusunk játékos mese-dráma tábort szervez szorongásokkal küzdő, figyelmetlen, magatartási problémákat mutató, visszahúzódó, dadogó gyermekek számára. A gyerekek Szenzoros Integrációs tornán elégíthetik ki mozgásigényeiket, majd színvonalas, tematikus mesék meghallgatása után kezdődhet azok feldolgozása különböző technikákkal. A Mesecsoportba 5-8 éves gyerekek jelentkezését várjuk! Kistestvéreknek, és fiatalabb érdeklődőknek párhuzamosan MeseBuborék tábort szervezünk. Ide 2 éves kortól várjuk a jelentkezéseket!

Július 15.-19.       Zene és tánc tábor- Komplex fejlesztő tábor

Ebben a táborunkban a gyerekek a szokásos fejlesztések helyett a szépséggel, a varázslattal, vagyis magával a zenével és a tánccal ismerkedhetnek meg. A zene világán keresztül megismertetjük a gyerekeket a kottával, ügyesítjük a hallási észlelést, sorrendiséget, ritmust és a matematikát. A tánc kapcsán elmélyülhet a figyelmük, precizitásuk, mozgáskoordinációjuk.

Munkánkat hangszeres bemutatók és táncpedagógus kollégák segítsége színesíti.

Táborunkba 5-8 éves gyerekek jelentkezését várjuk!

Kistestvéreknek és fiatalabb érdeklődőknek ZeneBuborék tábort szervezünk.

 

Július 22.-26.      Sportágválasztó - Mozgásfejlesztő tábor

Az idén első alkalommal megrendezendő Sportágválasztó táborunkban lehetőséget szeretnénk adni a gyerekeknek, hogy a lehető legtöbb sportágban kipróbálhassák magukat, és az egyes edzők, oktatók esetlegesen felfedezhessék a gyerkőcökben rejlő tehetséget.

5-7 éves gyerekek jelentkezését várjuk!

Július 29.- augusztus 2.            Teszvesz város -
Figyelemfejlesztő tábor

Teszvesz város táborunkban a gyerekek Cicóval és barátaival különböző izgalmas és mókás rejtélyek megoldásán keresztül ismerkedhetnek tudománnyal, logikával, állatokkal, földrajzzal, és érdekes vizuális rejtvényekkel. A sok Talány és Varázs mellett minden nap ügyesedhet a gyerekek mozgása is egy kimerítő TSMT foglalkozás alatt.

Két csoportban 4-7 éves gyermekek jelentkezését várjuk!

 

Augusztus 5.-9.              Ökolábnyom és kuktatábor

BuborékTalány táborunkban a környezettudatos életmód alapjait szeretnénk megmutatni. A szelektív hulladékgyűjtéstől kezdve a fel nem használt, vagy már egyszer felhasznált anyagok újra hasznosításán keresztül az egészséges táplálkozásig sokféle érdekes ismerettel gazdagodhatnak a gyerekek. Az egészséges életmód keretén belül pedig nagy hangsúlyt fektetünk a mozgásra és az egészséges ételek közös elkészítésére is!

Két csoportban 3-7 éves gyerekek jelentkezését várjuk!

Augusztus 12.-16. Iskolás leszek! - Iskolára felkészítő tábor

Iskolás leszek!  táborunkban iskolást játszunk, a gyerekeket megpróbáljuk átvezetni az óvodából az iskolába. Az órarendünk szerint délelőtt négy 45 perces foglalkozást fogunk tartani az asztalnál ülve. Természetesen játékosan, de mégis nagyon iskolásan készítjük elő az anyanyelv, matematika, természetismeret, tanulását,valamint a rajzórák (kreatív) eseményeit. Ebben a táborban a feladattudat kialakítása, a figyelmi teljesítmény nyújtása a cél.

Szeptembertől iskolába készülő gyerkőcök jelentkezését várjuk!

Két csoportban 4-8 éves gyermekek jelentkezését várjuk.

Már jelentkezhettek a Bubiban!

Mi már nagyon készülünk!

Körülöttünk a világ...



A Buborékban nagyon fontosnak tartjuk a megfelelő érzékelésen alapuló jó színvonalú észlelést ahhoz, hogy a gyerekek, és később a felnőttek is megfelelően igazodjanak el a világban. Teszünk is  érte, a különféle fejlesztéseken, és a tornán, pl.: a taktilis szőnyegen, és a rücskös lépegető köveken. Ez így nagyon tudományosnak hangzik, DE végre itt egy kiállítás, ahol a felnőttek saját élményen keresztül tapasztalhatják meg a hallás - látás - szaglás - tapintás - ízlelés adta érzéseket, élményeket.

A Mezőgazdasági Múzeum új kiállításán nagyszerű élmény vár mindenkit április 21-ig. Igazán apróságok nélkül élvezetes a sok meghökkentő tapasztalás, úgyhogy kellemes Apa-Anya programot kívánunk mindenkinek! 

Iskolakezdés – iskolaválasztás

 

Bár az időjáráson nem látszik, de mégiscsak tavasz van, ami többek között az idén tankötelezett korba lépő óvodások és szüleik számára kiemelten fontos időszak. Ilyenkor hoznak döntéseket a családok arról, hogy gyermekük iskolába menjen-e vagy maradjon még óvodában, és legtöbb helyen döntés születik arról is, hova járjon iskolába a hamarosan elsős kisgyerek. A téma aktualitása miatt ebben az írásban áttekintjük az iskolaérettség és az iskolaválasztás néhány fontos szempontját, remélve, hogy ezzel is segítjük a szülőket eligazodni a kérdésben.

A tankötelezettség törvényi szabályozása

Az iskolakezdésre, tankötelezettségre vonatkozó szabályozást a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény tartalmazza. Eszerint a gyerekek hatévesen tankötelezett korúakká válnak. Azonban ez a 2013.január 1-től érvényes szabály azokra a gyerekekre vonatkozik, akik 2007. szeptember 1. előtt születtek, és így 2013. augusztus 31-én betöltik hatodik életévüket – ők a törvény értelmében főszabályként szeptembertől iskolába mennek.

Sok kisgyerek esetében ez egyértelműen a gyerek legfőbb érdekét szolgálja, mert az óvodai évek tapasztalatai alapján, szülei szerint és saját maga szerint is alkalmas már arra, hogy iskolás legyen. De mivel a gyerekek között nagy egyéni különbségek lehetnek ebben a kérdésben is, sok olyan gyereket is találunk, akinél nem ilyen egyértelmű, hogy még az óvodában vagy már az iskolában van-e a legjobb helyen.

A törvény meghatározása szerint az óvodavezető döntése alapján a gyermek még egy évet óvodában maradhat. Az óvodavezető döntését leggyakrabban szakértői vizsgálatra alapozva hozza meg.

Természetesen a szülő (mint gyermeke igazi szakértője) véleménye is számít ebben a kérdésben, a döntés meghozatalakor az óvodavezető ezt is figyelembe veszi.

Mindemellett abban, hogy egy gyerek iskolába menjen vagy maradjon még egy évet óvodában, nagyon gyakran az óvodai férőhelyek szűkös száma is meghatározó tényezővé válik, amely nem szakmai szempontot jelent, de nagy hajtóerő abban, hogy minél több hatéves iskolába menjen. Az iskolaérettség kérdésében érintett szakemberek közös felelőssége, hogy ne ez a szempont legyen a legmeghatározóbb a döntéshozásban.

A szülő március 1. és április 30. között köteles gyermekét beíratni a választott vagy a lakóhelyi körzet szerint illetékes alapfokú oktatási intézménybe.

Az iskolaválasztásról

Amikor egy kisgyerek iskolába megy, a szülőket gyötrő egyik legnehezebb kérdés, hogy melyik iskolát válasszák, milyen intézménybe írassák gyermeküket.

Közhely, de mint minden közhely, igaz is, hogy az elsős számára másodlagos az, hogy milyen iskolát választunk, sokkal fontosabb a tanító néni/bácsi személye. A kisgyerek számára az első osztálynak kell biztosítania az óvodáskor és az iskoláskor közötti átmenetet, ezért az elsős tanító néninek jobban kell hasonlítania egy óvó nénire, mint egy középiskolás tanárra.

A kisgyerek számára a játékos, gondolkodtató, érdekes feladatok azok, amelyek fenntartják azt a természetes érdeklődést a tanulás, az új ismeretek megszerzése iránt, amellyel minden kis elsős belép az iskola kapuján. Ha a tanító néni ügyes, ha az iskola gyerekközpontú, akkor ez a lelkesedés megmarad, és hosszan elkíséri a gyereket a tanulás évein.

Fontos, hogy az iskola, a pedagógus legyen készen arra, hogy fogadja az elsősöket: legyen elfogadó a légkör, amelyben nem a fegyelmezés, a szabályok a hangsúlyosak. Legyen szabad a kis elsősnek játszani, szaladgálni, mozogni, az iskola reagáljon elfogadó módon arra a tényre, hogy egyik kisgyerek sem tud többször negyvenöt percig „jól viselkedni” az iskolapadban. Legyen az iskola pedagógiai megközelítésében kész arra, hogy a kisgyerekekhez alkalmazkodjon. Változatos és érdekes legyen az, ami az órákon zajlik.

Ma már szerencsére természetes, de azért nem árt megemlíteni, hogy elsőben még nem kell a gyerekeket otthoni feladatokkal, gyakorlással terhelni, az otthoni idő a pihenésé, játéké, szülőkkel, családdal való örömteli együttlété.

A gyerekek ebben az életkorban nagyon érzékennyé válnak a teljesítményre, rangsorolnak, értékelik magukat és a többi gyereket az osztályban, ezért nagyon nagy súlya van a tanár visszajelzésének, türelmes, segítő, pozitívan odaforduló attitűdjének. Fontos, hogy a pedagógus, akit választunk, képes legyen a gyerekeket a maga egyediségében nézni és értékelni, a fejlődésüket nagyrészt önmagukhoz mérni és pozitívan, megerősítő módon reagálni a gyerekek teljesítményeire.

 

Érdemes bízni szülői önmagunkban: a szülő az, aki gyermekét a legjobban ismeri, és vele közösen, nyugodtan átgondolva, elengedve a sok megfelelési kényszert válasszuk ki azt az intézményt és pedagógust, ahol és akinél gyermekünk megkezdi évtizedeken át húzódó iskolás életét.

Nagy Éva

Pszichológus

A pszichológusi munka kereteiről

Hogyan dolgozik, mit csinál és mit nem csinál egy pszichológus?

A pszichológus olyan segítő szakember, aki az emberi viselkedés, gondolkodás és érzelmi működés ismereteiben szaktudással rendelkezik, a lelki problémák megoldásában segédkezik, és elsősorban értő odafigyeléssel, empátiával, érzelmi támogatással és elfogadással átszőtt segítő beszélgetések folyamatával segíti a hozzá fordulókat abban, hogy saját problémáikra megoldásokat találjanak.
Mi az, amit biztosan nem csinál egy pszichológus? Nem ír fel gyógyszert – konkrétan és képletesen sem. Mivel a pszichológus nem orvos, ezért nem írhat fel gyógyszert. De emellett képletes értelemben sem ad gyógyszert, mert nem csodatudós vagy varázsló és a legritkább esetben mondja meg a kliensnek konkrétan, hogy mit tegyen, hogyan döntsön, mit gondoljon, mit érezzen. Így a gyógyszerek nyújtotta azonnali hatást ne várjuk egy pszichológussal való közös munka folyamatától.    
    

A pszichológus beszélgetéssel, kérdésekkel, tesztekkel és más vizsgáló eljárásokkal igyekszik minél jobban feltárni a problémát. A kliens belső világának és külső kapcsolatrendszerének megismeréséhez hozzátéve saját szaktudását arra törekszik, hogy visszajelzéseivel, megértett összefüggések, magyarázatok megosztásával segítse a kliensét abban, hogy saját problémáira megoldásokat találhasson.

A pszichológusi munka egyik legfontosabb alapelve a titoktartás. Vagyis minden, ami a pszichológusnál elhangzik, az a pszichológus és kliense között marad. Ha a kliens problémájának megoldása szempontjából fontos, akkor megoszthatók ezek az információk másokkal is, de ezt minden esetben a klienssel megbeszélve és beleegyezésével tesszük csak meg.  A titoktartás alól az az eset jelent kivételt, ha a titok megtörése a kliens vagy mások életének, biztonságának megóvása érdekében szükséges (pl. öngyilkossági veszély esetén lehet erről szó).

A pszichológusi munka általában két szakaszból áll. Szükséges egy vizsgálati, feltáró szakasz, amikor körvonalazódik a probléma. Ezt követi a terápiás szakasz, amikor a fókuszba helyezett probléma megoldásán dolgozik a pszichológus és a kliens közösen. Általában egy szerződéskötés alapján zajlik a közös munka, vagyis a pszichológus és a kliens megállapodik a közös munka kereteiben: milyen gyakorisággal, milyen céllal, nagyjából mennyi időn keresztül fognak találkozni és megállapodnak az anyagi feltételekről is. Ez nem egy írásos szerződés, hanem szóbeli megállapodás arról, hogy ki mit vállal a folyamat során.

A gyerekekkel folytatott pszichológusi munka sajátosságai

Amikor a pszichológus gyerekkel dolgozik, fontos tudnunk, hogy a titoktartás a gyereket is megilleti, hiszen a magánszférához való jog általános emberi alapjogként a gyerekekre is kiterjed. Így az, amit a gyerek a pszichológusnál elmond, csak az ő beleegyezésével osztható meg másokkal, akár a szülővel is (kivéve a fentiekben is jelzett helyzetet, ha a titok megtörését az életveszély, a biztonság védelme teszi szükségessé). A szülőt a pszichológus tájékoztathatja arról, ami a foglalkozásokon zajlik, a titoktartás figyelembe vételével.

Amikor gyerekekkel dolgozunk, a vizsgálati szakasz hosszabb lehet, ilyenkor játékkal, beszélgetéssel, rajzolással igyekszünk képet alkotni a problémáról és megtervezni a kezelés menetét.

Általában a gyerekek jellemző tünetei, amivel pszichológushoz fordul a szülő, ritkán olyan elszigeteltek, hogy önmagukba kezelhetők, gyógyíthatók lennének. Szinte mindig nagyon fontos az egész családdal, a szülőkkel is foglalkozni. Ezért van az, hogy amikor a pszichológus gyerekkel dolgozik, ott a szülőkkel való konzultáció szinte ugyanolyan hangsúlyos, mint a gyerekkel töltött idő.

A pszichológus általában nem vállalja a tünet megszüntetését, mint terápiás célt. Abban tud segíteni, hogy a szenvedés enyhüljön, hogy a gyerek és a család közösen találjon megoldást a problémára vagy alakítson ki egy élhetőbb életet, egy jobb minőségű egyensúlyi állapotot.

Mikor érdemes pszichológushoz fordulni?

Mindenkinek vannak néha nehéz időszakai, amikor felborul a testi-lelki egyensúlyunk. Ha a megküzdési képességeink nem elegendők egy-egy ilyen periódus átvészeléséhez, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy külső segítségként pszichológust vegyünk igénybe. Gyerekek esetén gyakran valamilyen testi tünet, viselkedésbeli sajátosság az, ami miatt szükségessé válik egy szakember felkeresése.

Természetes érzés, ha a szülőnek eszébe jut, hogy saját kudarca az, ha pszichológushoz kell fordulnia gyermekével. Ez azonban nem feltétlenül igaz, hiszen szülőnek lenni nagyon nagy feladat és nem mindig megy zökkenőmentesen. Van, hogy jól jön egy külső szem, egy szakértő segítség, akivel megoszthatók a kétségek, megbeszélhetők a nevelési kérdések. Emellett az is fontos, hogy a pszichológus segítségével abban is dönthetünk, hogy egy-egy probléma belefér-e az elég egészséges lelki élet kategóriájába vagy esetleg már olyan mértékben nehezíti meg az alkalmazkodást vagy rontja az életminőséget, hogy mindenképpen kezelést igényel.

Hogyan válasszunk szakembert?

A pszichológus a személyiségével dolgozik, ez a fő eszköze. Így ha szakembert keresünk, hallgassunk a szívünkre: azt válasszuk, aki szimpatikus nekünk, akivel el tudjuk képzelni a bizalomteli közös munkát, akiről azt érezzük, hogy odafigyel ránk, hogy őszintén segíteni akar, és nem ítél meg minket. Akivel azt érezzük, megvan a közös hang, a támogató, elfogadó légkör, és akivel szívesen dolgozunk együtt a megoldandó problémákon.

Nagy Éva  

pszichológus

Hogyan segítjük mi a beszéd beindítását?

A Buborékban a megkésett, vagy akadályozott beszédfejlődésű gyerekeket komplex terápiával segítjük, ahol a nagymozgásnak és a finommozgásnak is elengedhetetlen a szerepe. Harmadik összetevőként pedig természetesen logopédiai terápiával fejlesztjük a beszéd megértését, és a beszédprodukciót. Mi a Meixner-féle, vagy a Juhász-Bittera-féle terápiát alkalmazzuk kezdetben tárgyakkal, majd képekkel, végül az Én is tudok beszélni című könyvel.

Először játékos helyzetek teremtésével bizonyos mozdulatokhoz hangokat kapcsolunk, majd állatok és járművek hangjait utánozzuk. Mikor felkeltettük a gyermekek érdeklődését a "beszéd" iránt, elkezdjük az alap szókincs körébe tartozó főneveket tanítani. Ilyenkor még nem kell a gyermeknek megszólalnia, nem várunk beszédet, csak beszédre való figyelmet, és a megnevezett tárgy visszaadását a felnőttnek.

Mikor kb.: 70-100 szavas /legalább/ passzív szókincse van a lurkónak, elkezdjük az igék megtanítását. Ebben a két fázisban nagy hangsúlyt fektetünk az általánosításra, vagyis arra, hogy anya cipője is cipő, apa cipője is cipő, és a gyermek cipője is cipő, a maci is megy, a kutya is megy, és a kisfiú is megy.



Mikor egyszerű mondatok alkotására már képes a gyermek, elkezdjük a főnevek toldalékolásának megtanulását (birtokos személyjel, tárgyeset, ragok, stb.)

Mellékneveket, számneveket tanítunk, és ebben a szakaszban a gyermekek általában már éretté válnak játékos formában, de tankönyvből való tanulásra.

Jöhet a magasabb szintű grammatika, a kívánságot kifejező mondatok, az összetett mondatok, tárgyas igeragozás, két állítmányos mondatok, stb..

Ebből a rövid felsorolásból is látható, hogy nagyon apró lépésekkel haladunk előre a tipikus nyelvelsajátítás útján. Sok gyakorlással, sok ismétléssel jutunk el a megfelelő színvonalú beszédig. Fontos azonban tisztázni, hogy az akadályozott beszédfejlődésű gyermekek még hosszú időn keresztül segítséget igényelnek a szókincs bővítésében, a szövegértés terén, a matematikai nyelv elsajátításában, és az esetleges tanulási zavarok korrekciójában. 

Hogyan segíthetünk, ha nem beszél a gyerek?

Szülőként meleg, szerető, elfogadó légkör biztosításával, sokféle, de a gyermeket nem túlterhelő élmény, inger, lehetőség felkínálásával segíthetünk leginkább gyermekünknek.

Azonban azt is le kell szögezni, hogy az akadályozott beszédfejlődés nem gyógyul meg, nem lehet kinőni, ezért nagyon fontos a probléma felismerése után a mielőbbi diagnosztika, és a megfelelő terápia lehető legkorábbi megkezdése.

Sok logopédiai megközelítés létezik, melyeknek széles szakirodalmi háttere könnyedén hozzáférhető. A következőkben azt szeretném röviden bemutatni, hogy mi a Buborékban hogyan segítünk a hozzánk forduló családoknak, gyermekeknek.

A modern megközelítés szerint a mozgás és a beszédfejlődés szorosan összefügg. A diszfáziás gyermekeknél a mozgásfejlesztésnek fontos szerepe van az idegrendszer érésének elősegítésében, valamint a jó színvonalú szenzoros integráció kialakulásában, vagyis a külvilágból érkező hatások, élmények, hangok, érzetek, illatok megfelelő feldolgozásában.

Mi a Bubiban szintén hiszünk a mozgásfejlesztés jótékony hatásában, ezért nálunk a még meg nem indult, vagy alacsony színvonalú beszéd- és kommunikációs problémák esetében elsőként TSMT, vagy SZIT terápia megkezdését javasoljuk. Ezt követi, vagy ezzel párhuzamosan zajlik a beszédindító terápia, mely nem tükör előtt végzett nyelvgyakorlatokat, hanem játékos hang előcsalogatást, a hangadás örömének felismertetésé, majd szó és grammatikatanítást jelent. A diszfázia terápiája egy hosszadalmas folyamat, mely általában még iskolás korban is szükséges.

Hogyan segítünk a hozzánk fordulóknak?

Egy részletes, és komplex vizsgálatot követően terápiás javaslatot teszünk a szülőknek, ahol elmondjuk a javaslatainkat, és azt, hogy mi az általunk kínált lehetőségek közül mit tartanánk a leghatékonyabbnak. Ezek a lehetőségek a következők:

I. Egész napos beszédindító csoport

Ez a csoportunk bölcsi/ovi formában reggeltől délutánig tart. A gyerkőcöknek egész nap inspiráló környezetet biztosítunk, és szeretetteljes légkört teremtve számukra fejlesztő hatású játékokat szervezünk. Az egész nap során 3 foglalkozást szervezünk, melyek egyéni, vagy mikrocsoportos formában illeszkednek a gyerekek egyéni igényeihez.

- Csoportos TSMT, ahol csoportos helyzetben, de a saját szintjén segítjük a gyerekek idegrendszerének érését, a feladattudat kialakulását, a kommunikáció fejlődését, a nagymozgás fejlesztését.

- Finommotoros fejlesztés, ahol érdekes, sokféle eszközből készített alkotásokon keresztül fejlesztjük a gyerekek finomabb mozgásait. Ez nem a szépírásról, vagy a művészi rajzokról szól, hanem a csippentésről, tépésről, gyűrésről, firkálásról, ujjal festésről, tapintásról, és az apróbb mozgások pontosításáról.

- Beszédindító terápia, ahol kommunikációt tanítunk, sokat hangoztatunk, majd tárgydoboz, és később képek segítségével szavakat, nyelvtani kapcsolatokat tanítunk (Meixner-módszer).

II.  Szükség esetén egyéni TSMT, majd, mikor a gyermek érett rá, csoportos TSMT, amit rövid beszédindító terápiával együtt szervezünk. Ekkor (Meixner-módszer szerint) a szótanulás mellett konzultációval segítjük a családokat. A személyreszabott tananyag összeállítása után otthoni gyakorlással haladnak a gyermekek a nyelv elsajátításának útján.



III. Egyéni TSMT/SZIT terápiát szoktunk javasolni abban az esetben, ha a gyermek életkora még hagy egy kis türelmi időt, vagy a gyermek éretlensége azt indokolja.

Bővebb információt szívesen adunk személyes konzultáció keretében!