Farkas-torok, nyúl-ajak?

Szerencsére mára már nem használjuk ezeket az előítéletekkel teli kifejezéseket, és az emberek gondolkodásmódja is megváltozott. Régen, ha valaki ezt a két megnevezést hallotta, elborzadt, és rögtön torzszülött felnőttekre gondolt. A hozzáállásban tapasztalható örömteli változás annak köszönhető, hogy a hasadékkal születő kisbabák mára magas színvonalú ellátásban részesülhetnek. A korszerű sebészeti, valamint fül-orr-gégészeti kezelések mellett a logopédia tudománya is sokat fejlődött, valamint jó minőségű segédeszközök könnyíthetik meg a családok sorsát.

De mi is az a hasadék?

Egy fejlődési rendellenesség, melynek hátterében öröklött és környezeti hatások állnak. Minden 500. csecsemő ajak-, és/vagy szájpadhasadékkal jön a világra. A hasadék súlyossága nagyon változatos, több mint 100 megjelenési formát ismerünk, melyek kiterjedtség szerint térnek el egymástól. Ez a fejlődési rendellenesség a 5-9. magzati héten alakul ki.

Ez egy nagyon bonyolult rendellenesség, mert nem egyszerűen mondjuk az ajkon látható "szakadásról" van szó, hanem eltérően kifejlődő anatómiai képletekről, melyek helyreállításához több műtéti beavatkozásra és sok-sok segítő szakember munkájára van szükség. Ezért is örvendetes, hogy ma már Magyarországon is team munkában segítik a hasadékos gyermeket nevelő családokat már a szülőszobától kezdve. Pszichológus, szoptatási szakember munkája létfontosságú az első napokban.

A hasadékkal született gyerekeknél gyakoribb a beszéd beindulásának késése, a pöszeség, de ami valóban nagy gondot, és hosszabb kezelést igényel, az az orrhangzós beszéd. Az orr rezonancia kóros mértékűre növekszik. A nyílt orrhangzósság anatómiai eltérésekből fakadhat, pl. csak egy orrüreg van, nem tud zárat képezni a megfelelő helyeken, stb. Ilyenkor a levegő zavaró, hallható turbulenciával az orron át távozik, még akkor is, ha annak ép beszédben csak a szájon át kéne. Az orrhangzósság során eltorzulnak a magánhangzók, képtelenek kimondani a p/b/t/d hangokat, stb.

Hosszú, és a fentiekből érezhetően sokrétű terápiás folyamat hatására ma már nagyon jó eséllyel gyógyítható a fejlődési rendellenesség, és a hasadékos gyerekek teljes életet élhetnek megbélyegzés helyett.

Ha bármilyen kérdés merülne fel az ajak-, és szájpadhasadékkal kapcsolatban, a Buborékban igyekszünk segítséget nyújtani! 

Bál, bál, MASZKABÁL!!!!

Múlt héten szombaton remek hangulattal, és farsangi forgataggal ünnepeltük a Buborék 4. születésnapját!

Mindenki ötletes és cuki jelmezbe öltözött és vidáman érkezett meg szombaton. Farsangi bohócot készítettünk, majd képzeletben a velencei lagúnák vizeire eveztünk. Egy gondolaverseny után papírpizzát készítettünk és már kezdődött is a farsangi felvonulás. A gyerkőcök végigvonultak a Bubi kifutóján, ahol bemutatták jelmezeiket. Mindenki nagy tapsot kapott!

A vidám játék alatt mindenki megéhezett, úgyhogy nagyon vártuk az óriáspizzát, ami az utolsó falatig el is fogyott!

Táncos mulatság után következett csak az igazi ünneplés! Pezsgőztünk, és végre megkóstolhattuk a Bubi tortáját! Igazán nagyon finom volt! Bea a gyerekek által megálmodott elképzelésekből gyönyörű tortát készített, amit citrusos sajtkrémmel töltött meg! Jövőre is tőle rendeljük a tortánkat!

A farsangi mulatság után jöhet a tavasz!

Jutalmazás és büntetés - Alapelvek

1.Tekintsük partnernek a gyereket, akivel közösen dolgozunk azon, hogy belőle lelkileg és testileg egészséges, autonóm, „egész” ember legyen!

2.Sose legyen kérdéses az, hogy bízhat bennünk, számíthat ránk és szeretjük őt!

3.Legyünk érdeklődők, nyitottak a gyerekünk iránt, törekedjünk megérteni és megismerni őt!

4.Törekedjünk arra, hogy a családban az egymás iránti tisztelet, figyelem, őszinteség, nyílt kommunikáció legyen jellemző!

5.Mindig figyeljünk önmagunkra is, teremtsünk időt a feltöltődésre, kikapcsolódásra!

Jutalmazás és büntetés - Hogyan jutalmazzunk jól?

A szabályok átadásának másik eleme a kívánt viselkedések megerősítése, jutalmazása.

Milyen a jó jutalom? A gyerek viselkedését ezen a téren is a szülő szeretetének vágya motiválja: szeretné, ha a szülő büszke lenne rá, örömet okozhat neki. Éppen ezért a jutalom az, ha a szülők is örülnek, megdicsérik őt és figyelnek rá. A közösen eltöltött, minőségi idő a legnagyobb jutalom a gyerek számára!

Amikor jutalmazunk, akkor nem csak azt tanítjuk meg a gyereknek, hogy szerintünk mi a helyes és mi a jutalmat érdemlő viselkedés, hanem egyúttal arra is megtanítjuk őt, hogy ő maga hogyan tudja magát megjutalmazni majd kicsit nagyobb gyerekként. Éppen ezért érdemes óvatosan bánni a tárgyi jutalmakkal. Mindig mérlegeljünk, mielőtt valamilyen ajándékkal jutalmazzuk a gyereket, mert könnyen túl nagy szerepet kaphatnak a tárgyak abban is, ahogyan önmagát motiválni tudja majd a gyerek. Bízzunk a gyerekben és erősítsük meg az önbizalmát is azzal, hogy erősségeit kiemeljük és dicsérettel jutalmazzuk. De a dicséret mindig valós teljesítményen alapuljon, ne mondjunk valótlant a gyereknek csak azért, hogy jutalmazzuk.

A gyerek teljesítményét, elért eredményeit elsősorban saját magához viszonyítsuk! Nagy egyéni különbségek vannak a gyerekek között az egyes készségek terén, ezért mindig egyedi módon jutalmazzunk, dicsérjünk, figyelembe véve a gyerek aktuális érzelmi és fizikai állapotát is.

Jutalmazás és büntetés - Mire figyeljünk?

Amikor büntetni kell, azt érdemes közvetlenül a történtek után megtenni. Magyarázzuk el a gyereknek azt, hogy amit tett, miért rossz/veszélyes/nem kívánatos, és azt is mondjuk el, hogy mit kellett volna ehelyett tennie.

Győződjünk meg arról, hogy a gyerek érti, amit elmondtunk és ezt követően béküljünk ki a gyerekkel és zárjuk le a beszélgetést önmagunkban és kimondva is. Ha így teszünk, segítünk gyermekünknek abban is, hogy amikor legközelebb ugyanilyen helyzetbe kerül, visszagondolva a magyarázatunkra, ellenálljon a csábításnak.

Ha lehet, reagáljunk közvetlenül azután, hogy megtörtént a baj.

Fontos elkerülni, hogy indulatlevezetés történjen, ez az eljárás csak nyugodt érzelmi állapotban működik. Elengedhetetlen, hogy a szülő kellő önismerettel rendelkezzen és legyen helye, tere és ideje számára is a kikapcsolódásnak, relaxálásnak.

Jutalmazás és büntetés - Miért és hogyan büntessünk, hogyan ne tegyük?

A büntetés azt jelenti, hogy a gyerek viselkedését olyan módon reagáljuk le, amely kifejezi ennek a viselkedésnek a nemkívánatos voltát és remélhetőleg megelőzi, hogy újból megtegye azt.

A szülő feladata az iránymutatás is, és néha ehhez az kell, hogy a gyereket határozottan tereljük vissza a kívánt irányba, mindig az ő érdekét szem előtt tartva. Nem hagyható szó nélkül az, ha a gyerek a már ismert és tudott szabályokat szándékosan megszegi.

Ma már közismert és elfogadott tény, hogy a fizikai agresszió nem megengedhető a gyereknevelésben, ha mégis megtörténik, az a szülő indulatkezelésének kudarca. De hasonlóképpen nem engedhető meg a szóbeli agresszió sem (a gyerek gúnyolása, szidása, szavakkal való verése, bántása).

Komoly sérülést okoz, bár kevésbé látványosan a büntetésnek azon formája, amelyben a szülő szeretetét vonja meg a gyerektől (akár más büntetési formákkal együtt, akár önállóan). Ilyenkor a szülő nem áll szóba a gyerekkel, elfordul tőle, hideggé válik a légkör és a gyerek körül a szó szoros értelmében megfagy a levegő. A gyerek számára (minél kisebb, annál inkább) a világ kis mikrokozmosz önmaga körül, melynek szülei szeretete olyan alapvető lételeme, mint a levegő. Egy kisgyerek még nem tudja előrevetíteni, hogy amikor a szülő haragszik és elfordul, vagy rácsukja a szobaajtót, ez az állapot (jó esetben) nem örökre szól, illetve hogy mit tehetne a változtatásért, így nincs eszköze annak a hatalmas mértékű szorongásnak a kezelésére, amit ez az állapot kelt benne. Nem tudja értelmezni a helyzetet, így azt a célt sem szolgáljuk vele, hogy megértse, milyen szabály megszegése következményeként kapja a büntetést.

Ha beleképzeljük magunkat a gyerek helyzetébe ebben az állapotban – talán a legjobb módja annak, hogy többé soha ne alkalmazzunk ilyen büntetést.

Jutalmazás és büntetés - Miért teszi azt, amit mondunk neki, és miért nem?

A gyerek azért követi a szülei által közvetített szabályokat, mert szereti a szüleit és alapvetően fontos számára, hogy ez a szeretet kölcsönös legyen.

Tehát igyekszik megfelelni minden olyan elvárásnak, amit a szülei támasztanak vele szemben. Ez még akkor is így van, amikor nem látszik: a kisovis dacossága mögött lássuk meg azt az ellentmondást, ami benne feszül aközött, hogy önálló akaratát elkezdje megélni, megmutatni és közben a szülő szeretetét sem elveszíteni. 

Amikor a kisgyerek dacol (vagy amikor később a kamaszgyerek feszegeti a határokat), az nem a szülei ellen szól, hanem a saját önállóságáért vívott küzdelmet mutatja meg.

Jutalmazás és büntetés - A szabálytanulásról

A világról való tanulás során a gyerek szülei közvetítésével megismeri a társas viselkedést szabályozó elveket. Ezeket fokozatosan építi be, sajátítja el. Először (óvodáskor előtt) a szabályok csak addig léteznek, amíg a szülő jelen van – ha kimegy a szobából, „magával viszi” a szabályokat is.

Óvodáskorban már jobban beépült szabályrendszert láthatunk: a gyerek képes arra, hogy szülei jelenléte nélkül is felidézze ezeket a szabályokat és ezekhez viszonyítsa viselkedését – bár ezek betartása még nehézséget okoz.

Mire iskolás lesz, a gyerek képessé válik arra, hogy saját viselkedését a szabályokhoz igazítsa, és ezeket betartsa akkor is, ha nincs jelen közvetlen jutalmazás vagy büntetés. Ez a fejlődés tulajdonképpen nem áll meg és a különböző szabályok tekintetében eltérő lehet.

A folyamat során az a cél, hogy a személyiségbe beépülő normarendszer mellett egy önszabályozó rendszer is kialakuljon, amely jutalmaz (például az elégedettség, büszkeség érzésével) vagy büntet (bűntudat vagy esetleg szégyen érzésével) és amellyel lehetséges a csábításnak való ellenállás (vagyis ellen tudunk állni annak, hogy szabályt szegjünk olyan helyzetekben, amikor egyébként – látszólag - következmények nélkül megtehetnénk).

Mindez a témánk szempontjából azt jelenti, hogy amikor a gyerek viselkedését értékeljük, és eldöntjük, hogy hogyan reagáljunk rá szülőként, figyelembe kell vennünk, hogy ebben a fejlődési folyamatban ő hol tart általában véve és az adott konkrét szabály vagy elvárás, norma tekintetében.

Nagy Éva 

pszichológus

Jutalmazás és büntetés

Hogyan büntessünk? Miért tegyük egyáltalán? És hogyan kell jutalmazni? Hogyan lehet a jutalom is ártalmas? Szülőként nagy kihívás ezekre a kérdésekre jó válaszokat találni. Összeszedtünk néhány gondolatot, ami segíthet ebben.

A kisgyerek életének egy jelentős része azzal telik, hogy tanulja az őt körülvevő világot, és ezzel együtt azt is, ahogyan ő maga és mások jelen vannak ebben a világban – ez a szocializáció folyamata. Ezt a tanulást a szülők segítik azzal, hogy irányt mutatnak a gyereknek és határokat szabnak, segítve ezzel azt, hogy gyermekük kiteljesedjen, és ugyanakkor megfelelően alkalmazkodjon is az őt körülvevő világhoz. Ez azzal is jár, hogy a gyerek természetes viselkedését befolyásolják, jutalmazással és büntetéssel, megerősítve a kívánt viselkedést és büntetve azt, ami elkerülendő.

Cikkünk a héten 6 további folytatásos résszel jelentkezik.

Nagy Éva

pszichológus