2012. március 1., csütörtök

A beszélő csecsemő 2.

Ígértem, hogy a mai cikkemben ajánlok pár fejlesztési lehetőséget a Két év alatti babák beszédfejlődésének irányítgatásához. Ez a korai életkor és a fejlesztés szó első olvasásra talán meglepőnek tűnik, de biztosan megszoktátok már, hogy mi a Bubiban általában azt szoktuk javasolni, hogy a hétköznapi helyzeteket, játéklehetőségeket ragadjátok meg a gyerekek „okosításához”.


Nagyon fontos, hogy a pici csecsemőnek is elegendő ideje legyen felfedezni a világot, hagyjuk egyedül játszani, hagyjunk időt számára a gőgicsélésre, hogy önmagát szórakoztathassa!
        Beszéljünk a kisbabához, kezdetben csak néhány mp-ig. Figyeljünk arra, hogy a csecsemő lássa az arcunkat, és arra is, hogy tiszta artikulációval, kedves hangszínen, normál hangerőt használjunk.
        Ha a baba már figyel a beszédre, játszhatunk a hangokkal. Az emberi beszédet váltogassuk csörgő, csengettyű, vagy bármilyen kéznél lévő hanggal, de figyeljünk, hogy a megszólaltatott hangok ne legyenek ijesztők.
         Ez a játék sorra kerülhet zenehallgatás – beszéd váltakozásával, majd pedig halk és hangos énekléssel is.
     4 hónapos kortól kiemelt jelentősége van az ismétlésnek, tehát énekeljünk, mondókázzunk sokat a kicsinek, de nagyon sokszor ismételjünk!
            Fontos visszatükrözni a csecsemőtől hallott gőgicsélést. Tehát, naponta többször beszélgessünk úgy, hogy kisbabánk lássa a szánkat, és ismételjük meg az általa „mondottakat”.
            Beszélgessünk! Ezen azt értem, hogy szóljunk a csecsemőhöz, majd pár mp-ig várjunk a válaszára. Így fogja megtanulni a kommunikációs szabályokat, a sorra kerülés kivárását.
        Nevezzük meg a kicsit körülvevő dolgokat. Az első életévben, kivált, ha eltérés van a gőgicsélés fejlődése között, fontos, hogy a tárgyakat mindig ugyan azzal a szóval jelöljük.
         Fél éves kor körül elkezdhetünk grimaszolni a babákkal! Hajoljunk fölé és játsszunk az arcunkkal, nyelvünkkel. Ösztönözzük a babát, hogy utánozzon minket!


            Az első életév betöltéséhez közeledve kísérjük a gyermek mozgását beszéddel! Ez igaz a hétköznapi tevékenységekre, valamint a mozgással kísért mondókák előtérbe kerülésére is.
            Törekedjünk a szép, lassú kiejtésre, és a gyermeket körülvevő állandó, monoton zaj csökkentésére! Figyeljünk arra, hogy egyszerűen fogalmazzunk, egyszerű mondatokkal beszéljünk, segítve gyermekünk beszédmegértését.

1 éves kor után fő szerep jut a mondókáknak, versikéknek és a mozgás-beszéd összekapcsolásának! Mondókázzunk, énekeljünk, tornázzunk, és játsszunk sokat! Fejlesztő játékot természetesen ebben a korban is ajánlunk nektek.
 

            Ráirányíthatjuk a baba figyelmét a hangok különbözőségeire. Egyforma dobozokat (Kinder tojás belseje, pezsgőtabletta doboza, stb) töltsünk meg párosával eltérő hangú dolgokkal (száraztészta, szög, rizs, kolomp, stb). Keressük meg a kiválasztott doboz párját állandó összehasonlításokkal!
            Tegyünk fel kérdéseket a babának! Pl.: Hol van a ….? Kérem szépen a ….t!
        Olvassunk sokat! Az életkornak megfelelő, egyszerű képeket tartalmazó könyveket válasszunk, és beszélgessünk a látottakról! Pl.: Ez a ló. Legel. Barna a színe. Négy lába van. Nézd! Ez a sörénye. Stb.
            Később nehezedhetnek ugyan ezek a játékok, pl.: Hol van a ….? Tedd az asztalra/ ajtó elé/ szék alá, stb..

A közös játékra buzdítunk tehát titeket, és a lehetőségeknek csak a kreativitásotok szabhat határt! Jó szórakozást!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése